Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

598 BÜNTETŐTÖRVÉNY. I378 -. V. t. cz. 14180. Budapesti tábla : A vádlottaknak az a cselekménye, h. 249. §. L. J.-nét erőszakkal lefogták, mmotozták, sőt le is meztelenítették Szemérem ell. abból a czélból, h. követelésök fejében a nála levő pénzösszeg vétség. elvételének tűrésére kényszerítsék s h. tényleg ily' jogtalan mó­don a pénzt el is vették tőle. nem a szemérem elleni erőszak vétsé­gének, hanem a bár eshetó'en jogos vagyoni haszon elérésének czélzatával az alkalmazott módnak jogtalan voltánál fogva a Btk. 350. §-ában mhatározott zsarolás vétségének tényálladékát ké­pezi. — Curia: Hhagyja. (96. febr. 20. 7189/95. B. XXXHL 13.) 251. §. 14181. Curia: Tekintve, h. az érvényes házassági kötelék­Kettős házas- ben levő és R. Mária hajadonnal ismét házasságra lépni készülő sa9- vádlottnak eme czélja elérésére irányzott azon eljárása, mely szerint a nevezett hajadont nőül eljegyezte, az eljegyzésre vonat­kozó szabályszerű háromszori kihirdetést eszközöltette, az esküvő mtartásának napját is kitüzette. a melyre a násznép már meg is jelent: csak előkészitő cselekmények, melyek a büntető törvé­nyek értelmében magukban véve sem büntethetők, nem pedig a kettős házasság véghezvitelének mkezdése, mely mkezdés és ezzel a Btk. 65. §-ában jelzett kísérlet csak a törvényes házasság­kötés ünnepélyes szertartásának mkezdésével vehető bekövetkezettnek, a mi pedig jelen esetben nem történt meg; minélfogva nem forog­ván fenn a kettős házasság kisérletének büntette, vádlott felmen­tetik. (93. decz. 28. 4464/93. sz. B. XXVII. 23.) — Azonos : Curia: 94. febr. 8. 6743 93. (B. XXIX. 6.) 14182. Curia : Az érvényes házassági kötelék fennállásának elhallgatása nem állapitja meg a Btk. 251. §-ának második be­kezdésében mhatározott minősített cselekményt, a mennyiben az itt felemiitett tévedésbe ejtés erre irányzott külön tevékenységet feltételez. (95. máj. 15. 6695/94 B. XXX. 24.) — Azonos: Curia : 94. ápr. 19. 2576/94. (B. XXVIII. 18.) 254. §. 14183. Budapesti tábla: Vádlott a K. és F. család által la­Családi álláskott házban, a keritésen belül, K.-ék ablakától legfelebb 5—6 lé­etteni biincse- pésnyire, öly helyen, a hol K.-né és F-né tanuk vallomása szerint lekmény. rendesen jártak és a honnan ugyanazon tanuk szerint a gyermek sirása is hallható lett volna, tette ki gyermekét. A most leirt hely se nem félreeső, se nem járatlan. De a gyermek mmentése a véletlentől függőnek sem tekinthető, mert az a körülmény, h. a szomszéd telekről kutyák és disznók szoktak átjárni, ez általános­ságban veszélynek nem vehető és nincs is bizonyitva, h. vádlott­nak e körülményről tudomása volt. Az pedig, h. a gyermeket hajnali 4 órakor tette ki, az adott viszonyok között szintén nem képezett veszélyt, mert a házat kézimunkások lakták, a kik nyá­ron oly időben már ébren szoktak lenni. A Btk. 287. §-ában mhatározott bűncselekmény ismérvei tehát jelen esetben nem

Next

/
Thumbnails
Contents