Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. öl levonása után fenmaradó vételár az ő követelése törlesztésére 1881: LX.t. cz. lévén kiutalványozandó, az elsőbiróság neheztelt végzésének mvál- 119. §. tozta fásával ily értelemben rendelkezni kellett. (96. márcz. 21. 3072/96.) — Curia: Hhagyva. (96. szept. 9. 4348 96. J. K. 96. 42.) 13382. Budapesti tábla : Oly esetben, a midó'n a követelésekre 122. §. vezetett végrehajtásról az érdekeltek rendelvény utján értesíttetnek. az ekkép értesitett felekre nézve az előterjesztés beadására kiszabott 8 napi határidő' nem a végrehajtás foganatosítása napjától, hanem az egész végrehajtási cselekmény egységénél fogva a rendelvény kézbesítésétől számítandó. (93. márcz. 23. 1714 93. Dt. XXXV. 354.) 13383. Curia: Végrehajtást szenvedó't megillető' követelés 123. §. lefoglalása által végrehajtató és a megfelelően értesitett végrehajtást szenvedett közt engedmény (cessio) jött létre, minélfogva ez utóbbinak adósa a végrehajtató felp.-sel. mint engedményessel szemben a végrehajtás utján lefoglalt követelés iránt annak a végrehajtási törv. 123. §-a alapjáni átruházása folytán indított perben mindazokat a kifogásokat megteheti, a melyeket az engedményező ellen érvényesíthetett volna. (91624/93.) 13384. Kassai tábla: A felfolyamodásnak helyt nem ad. Mert az ügygondnok, ki az 1881 : LX. t. cz. 124. §. értelemben valamely követelés behajtására feljogosittatik. nyilván az eredeti hitelező jogaiba lép, miből önként következik, h. abban az esetben, mikor a kérdésben forgó követelés iránti per már a hitelező által befejeztetett, az ügygondnok ugyanannak a követelésnek behajtása végett ujabb pert indítani nem tartozik, hanem az előzően •a hitelező által folytatott perben hozott ítélet alapján jogosan kérheti a végrehajtás elrendelését (97. febr. 16. 386.) — Azonos: Kassai tábla : 97. febr. 16. 387. 13385. Győri tábla : A végrehajtást szenvedőt valamely telek- 132. §. könyvezett ingatlan tulajdonára megillető, telekkönyvileg ki nem tüntetett jog az 1881 : LX. t. cz. 132. §-a értelmében s az e szakaszban megállapított eljárás utján akkor is lefoglalható, ha az ingatlanra vonatkozó jogot élők közti jogügylettel nem maga a végrehajtást szenvedő, hanem az a jogelődje — a kinek a kérdéses jogra vonatkozólag a végrehajtást szenvedő az örököse — szerezte meg. Indokok: A végrehajtási törv intézkedéseiből levonható az az elv. h. a végrehajtást szenvedő tartozásainak kielégítésére a végrehajtást szenvedő minden, nem pusztán személyéhez kötött, hanem átruházható és értékesithető jogát le lehet foglalni, s ennek a jogelvnek elismerését tanúsítják kiválóan az 1881 : LX. t. cz. 132.. 138., 203. és 213. §-ai. E szempontból tehát teljesen indokolatlannak kellene tekinteni azt, h. a végrehajtást szenvedőnek valamely ingatlan tulajdonának a mszerzésére való joga végrehajtás alá legyen vonható akkor, ha a vég4*