Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

BÜNTETŐTÖRVÉNY. 579 -alkotó elemeihez tartoznék; mert e szerint a hamisítvány nem 1878: V. t. cz. eszköze, hanem eredménye a pénzhamisításnak, melynek többé 203. §. vagy kevésbé sikerült volta rendszerint csak a beszámításra, Pénzhamist'illetőleg a befejezés vagy kísérlet kérdésére bir befolyással; mert fasa fentebbiekből következik, h. jelen esetben nem lehet szó a bűncselekmény eszközének alkalmatlanságáról, még pedig annál kevésbé, mert a vádlott által alkalmazott agyagmintával és britannia-öntvénynyel elég sikerült hamisítványok állíthatók elő; végre mert vádlott maga részéről mindent elkövetett a pénzhamisítás végrehajtásához, nem is ettől, hanem a kész, de nem sikerült öntvényeknek forgalomba bocsátásától állott el; tehát a Btk. 67. §-a javára nem alkalmazható. (95. máj. 30. 5286. B. XXXI. 2.) ' 14133. Budapesti tábla: A koronaérték megállapításáról szóló 204. §. 1892: XVII. t. cz. 3. §-a értelmében értékpénzt csak aranyérmek Váltópénz és pedig a törv. 4. §-ában mhatározott 20. és 10 koronás arany- (korona) érmek képeznek: az ezüst-, nickel- és bronzérmek, mint nem hamisítása. értékpénz, a váltópénz fogalma alá esnek, a mint ez világosan kitűnik a hivatkozott törv. 19. §-ából is, a mely egyebek közt az ezüst-, nickel- és bronzérmeknek értékpénz ellenében történhető beváltás módozatairól intézkedik. Minthogy pedig vádlottat 1 drb egy koronás hamisítása terheli; minthogy a Btk. 204. §. 2. bekezdése értelmében váltópénz hamisítása vétséget képez, a tsz.-nek ítéletét ily értelemben meg kellett változtatni. — Curia: Hhagyja indokainál fogva és még azért, mert értékpénz alatt ellentétben a váltópénzzel az értendő, mint azt az 1892.: XVII. t.-cz. 4. §-ának miniszteri indokolása kiemeli, melylyel minden fizetés, tekintet nélkül az összeg nagyságára, teljesíthető, s melyet mindenki korlátlan összegben tartozik fizetéskép elfogadni; mert ez a mhatározás csak.- az idézett törvény 3. §-a értelmében vert aranyérmekre és a 10. §. szerint ideiglenes fogalomban hagyott ezüst egyforintosokra illik, ellenben az ezüst egykoronások, valamint a nickel- és bronzérmekre nem alkalmazható, a mennyiben ezek a törv. 19. §-a szerint a magánforgalomban kötelezőleg csak 50, illetőleg, 10 és 1 koronát meg nem haladó összegekben fogadandók el; mert a törv. 10. és 19. §-aiban az ezüst egyforintosokat értékpénznek nyilvánitja, mig ez -a mjelölés az ezüst egykoronásokra nézve a törv.-ben elő nem fordul; mert a törv. 11. §-ában, mind egyéb helyeken az ezüst egykoronásokról és a már feliratuknál fogva kétségtelenül váltópénz természetű nickel és bronz érmekről együttesen rendelkezik; mert az ezüst egykoronások az idézett törv. 12. §-a szerint M6/ioco / ezüstből és 185/Voo rézből, 5 grammnyi súlyban, tehát egybevetve -az 1868. VII. t. cz. 4. §-ának rendelkezésével, az ezüst egyforin37*