Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

564 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878: V. t. cz. tekintve, h. a Btk. 172. §-ának második bekezdése a nemzetisége 171—174. §§. mini ilyén elleni izgatást tételez fel az ezen törvény alá eső bünIzgatás. tetés alapjául : tekintve h. a vádbeli esetben ezen feltétel nemforog fenn : mindkét alsófoku biróság Ítéletének mváltoztatásával vádlottat fölmenteni kellett. (92. decz. 2. 5401/92. B. XXV. 22.) 14103. Guria : Az 1896. évi február 2-án Sopronban kiadott Westungarisch.es Volksblatt" 14. számában foglalt ;,Die christlichsociale Frage1' feliratú közleménynek egyéb kifejezéseitől eltekintve, az 1. számmal jelzett pontja félreérthetlen bizonyítékot nyújt arra, h. az abban ismertetett beszéd az izraelita vallást követő lakosok ellen irányul. Bizonyitva van továbbá ama beszed nyilt szavaival, h. abban a zsidók egész összeségökben csalás ésmvesztegetés üzésével gyanusittatnak s vámpírok és hiénáknak neveztetnek. Vádlott beismerésével bizonyitva van az is, h. eme hírlapi közleményben hiven van visszaadva az a beszéd, a melyet ő 1896. január 31-én Sopronban M. P. korcsmájának emeleti korcsmahelyiségében mintegy 18—20 hallgató előtt tartott, illetvefelolvasott. Minthogy pedig egymáshoz nem tartozó több egyénnek ugyanazon időben bármi czélból való összejövetele gyülekezetet képez és az a körülmény, h. az abban való résztvehetés feltételhez van kötve, annak jellegén mit sem változtat; minthogy továbbá a koronkénti összejövetel czélját a vádlott és a tanuk állítása szerint közérdekű, tehát nyilvános ügyek tárgyalása képezte s a jogos uton való hozzáférhetésnek lehetősége senki elől elzárva nem lévén, ily összejövetel tisztán magánjellegű, bizalmas érintkezésnek nem tekinthető ; minthogy vádlott ily gyülekezeten nyilvánosan mondotta el azt a beszédet, mely az érintett hitfelekezet iránt érzett mvetésnek határozott kifejezését tartalmazza: ennélfogva ezzel a szenvedélyek felgerjesztése mellett ellenségeskedésre és gyűlöletre való szítást követett el ; minthogy pedig a hallgatóságnak már előzetes hangulata, ugy nemkülönben az ennek fokozására •irányult cselekmény íolytán a hallgatóságban kifejlett érzület a cselekmény minősítésének megállapítására befolyással nem bir és minthogy vádlottnak a közbékét veszélyeztető súrlódásokra és összeütközésekre vezethető tudatos cselekményével szemben ama mentsége, h. a beszédjében érintett állítólagos sérelmeknek orvoslására őt békés uton való törekvés vezérelte, figyelembe nemjöhet : vádlott a Btk. 172. §. 2. pontjában körülirt izgatás vétségében mint tettes bűnösnek volt kimondandó (97. márcz. 23. 2151. B. XXXIV. 8.) 14104. Kolozsvári tábla: Bizonyitva van ugyan, h. a vádlott 1894. május hó 27-én a Vízakna melletti 19. számú őrháznál levő megálló helyen, arra a vonatra, a melyben a memorandum-perben elitéltek egy része Nagy-Szebenbe utazott, felszállván, a