Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

BÜNTETŐTÖRVÉNY. 559 eljárásában tettleg bántalmazta; minthogy ezek szerint P. István 1878 : V. t. cz. a Btk. 166. §-ának 3. pontja alapján hivatalos közegnek tekintendő, 165. §. stb. (94. ápr. 10. 9121/93.) Hatóság el14092. Curia: Tekintve, h. 1890 :1. t. cz. 148. §-a szerint a leni erőszak. megyei utkaparóknak felesketése szükséges és a törv. nem szab kivételt a már előbb alkalmazott egyénekre nézve; tekintve, h. a 16. naplószám alatt csatolt főszolgabírói jelentés szerint azonban sértett G. András utkaparó a törv. által mszabott esküt le nem tette; ugyanő a Btk. 165., 166. §§-ai értelmében hatósági közegnek nem tekinthető s ez okból vádlott a hatóság elleni erőszak bűntettének vádja alól felmentetik. (95. jan. 23. 187T/94. sz. B. XXX. 4.) 14093. Curia: Tekintve továbbá, h. a Btk. 168. §-a 168. §. szerint akkor is, ha a 165. §-ban mjelölt büntettet „többen" követték el. felbujtókról s vezetőkről és több tettesről van szó, a miből azt kell következtetni, h. az idézett törv.-szakaszban kifejezett „többen" fogalom alatt, ha nem is csoport, de három egyénnél többnek jelenléte és cselekvősége értetik: ennélfogva a jelen esetben a csak három vádlott cselekvőségének minősítésénél a 168. §. mellőztetik, s mindkét alsóbb fokú bíróság Ítéletének e részben mváltoztatásával a vádlottak egyedül a 165. §. szerint minősülő s büntetendő hatósági közeg elleni erőszak bűntettében mondatnak ki bűnösöknek. (94. febr. 13. 6946/93. B. XXVIII. 8.) 14094. Budapesti tábla: A büntető törv. a házasságnak jog-i?7—174. §§. intézményét védi; mint minden intézmény, ugy a házasság is, csak Izgatás, az államtörv. által történt elfogadásának feltétele alatt s annak az államtörv. által elfogadott alakjában jogintézmény; a házassági jogintézményt hazánkban a házassági jogról szóló 1894: XXXI. t. cz. szabályozza; jogintézmény tehát ugy az a házasság, illetve csakis a házasságnak az az alakja, mely a hivatkozott törv. 1 endelkezéseinek mfelel. A ki azért a törv.-ben szabályozott házasság ellen izgat, az a házasságnak jogintézménye ellen izgat. Es ez a tsz.-nek eltérő álláspontja mellett is kétségtelen és pedig annyival inkább, minthogy a törv.-ben mhatározott házasságon kivül házasság nincs, a minthogy a hivatkozott törv. 30. §-a határozottan rendeli is, h. oly kötés, mely nem polgári tisztviselő előtt történt, a törv. erejénél fogva semmi vonatkozásban sem tekintetik házasságnak. Ha tehát vádlott ellen bizonyitva van, h. az 1894 : XXXI. t. cz. szabályozott házasság ellen izgatott, a Btk. 172. §. 2. pontjában mhatározott vétséget terhére meg kell állapítani. A bizonyítási eljárás adatai pedig az izgatás tényét kétségen kivül helyezik. A vádlott által egyházi szónoklataiban használt kifejezések, h. „a polgári házasság ágyasság" vagy a „leányok sírjanak és feketébe öltözzenek, mert ezentúl ott fognak házasságot kötni, hol a marhapassusokat