Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

542 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878 : V. t. cz. lottak a jelen ítélet rendelkező része szerint egyrendbeli büntett95. §. ben mondatnak ki bűnösöknek stb. (97. febr. 23. 4733 J. 97. 17.) Eszmei hal- 14033. Curia: Az alsófoku bíróságok ítéleteinek indokolásámazat. |mri) a tényeknek mfelelően, részletesen felsorolt adatokkal e helyütt is bizonyítottnak vétetett, h. vádlottak oly cselekményt követtek el. mely a Btk. rendelkezésébe ütközik. E megállapítás után vizsgálat alá véve azt, h. a bebizonyított cselekményre a Btk. rendelkezései helyesen alkalmaztattak-e, a Curia nem találta elfogadhatónak az elsó'biróságnak azt a rendelkezését, mely szerint a cselekményt magánokirat hamisítással eszmei halmazatban álló csalásnak minősítette s a büntetést a Btk. 383. §-a alapján szabta ki, valamint nem tarthatta fenn a táblának azt a megállapítását sem, a mely szerint az hűtlen kezelésnek nyilváníttatott és a büntetés a Btk. 363. §. alapján szabatott ki. Az előbbit azért nem, mert ha az egy szándékból, egy czél elérésére irányzott több rendbeli cselekedetek a Btk. több különböző rendelkezéseit sértik is, azok összhatásukban egy büntetendő cselekménynyé alakulván, az a Btk. 95. §-a rendelkezéséhez képest, minden halmazat mjelölése nélkül, a súlyosabb tétel szerint egy cselekménynek minősitendő és a szerint büntetendő. Be vádlottak cselekménye nem .is vonható a csalás'fogalma alá, mert a Btk. 379. §-a szerint a jogtalan vagyoni haszonnak a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás folytán kell bekövetkezni, vádlottak azonban az őrlemények kiszolgáltatásához nem ily mtévesztés alapján jutottak és azoknak átvételénél az üzlet jogkörét tul nem haladó téren állottak. Cselekményük büntetendő jelleget tehát ott vett fel, a hol F. I. és E. M. vádlottak tartozási kötelezettsége mszünésének bizonyítására az üzleti könyvek mhamisittattak és a társasággal szemben ily irányban használtattak. Ez alapon minősítette a Curia vádlottak cselekményét a Btk. 401. §. szerint és a büntetés kiszabásának alapjául a Btk. 403. §. 2. és 4. pontját azért alkalmazta, mert bizonyító erővel biró üzleti könyvek hamisiattattak meg, továbbá, h. a mszüntnek bizonyított kötelezettség értéke 2000 frtot mhalad. Ennél a cselekménynél pedig 2. és 3. r. vádlottak tettestársaknak annál az oknál fogva nyilváníttattak, mert a vád alapját képező hamisítás nagy részben az ő érdekükben történt és így a Btk. 401. §-ában a cselekmény tettesének vagy tettestársának mhatározására a ,,mhamisitott'' kifejezésben fog- . lalt minősítési kelléket a vádlottak ellen fennforgónak kellett tekinteni. A mi pedig a táblának a hűtlen kezelésre vonatkozó érvelését illeti, ez határozottan ellentétben áll a Btk. 361. §-ában mjelölt azzal a hűtlen kezelést a jogtalan vagyoni haszonra irányult másnemű büntetendő cselekményektől elválasztó fogalommal, a mely szerint a hűtlen kezelő nem akarja a kezére bizott