Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

526 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878: V. t. cz. 13985. Temesvári tábla: Vádlottat az ellene emelt vád és 79. §. következményeinek terhe alól felmenteni kellett és pedig annyival Jogos véde- is inkább, mivel a jogos védelem határának túllépése sem állem- lapítható meg, ugyanis: a vádlott azt vallja, h. ó' a bizonyitott, ismételt támadás ellen magát védelmezendő', mindannyiszor, a hányszor a sértett fejére csapott, kalapácscsal a fejére ütött s midó'n a sértett leesett s ennélfogva a támadással felhagyott, a vádlott sem bántotta többet, hanem ott hagyta. A vádlott ez eló'adásának ellenkezó'je bizonyítva nem lévén, az valónak fogadandó el, s igy a vádlott csak addig ütvén sértettet, a mig ez a vádlott ellen intézett támadását folytatta, ez által vádlott csak a jogtalan és közvetlen mtámadtatását hárította el, minélfogva a jogos önvédelem határain belül működött. — Caria: Hhagyja (94máj. 2. 9208;93. sz. B. XXVIII. 20.) 13986. Miskolczi tsz.: Minthogy N. Lajos és társai a' K. Györgyné házának ablakát, ajtaját kapával, botokkal és vasvillával betörték s fenyegető szavakat hangoztattak és igy a bentlevó'k, miután tarthattak attól, hogy életük és testi épségük veszélyeztetve van, ennélfogva midó'n ezen jogtalan és közvetlen mtámadás elhárítása végett K. Bertalan és D. Pál revolverlövéseket tettek az ablakon keresztül támadóik felé, ezt jogos önvédelmükben elkövetettnek tekinteni és ehhez képest őket az ellenök emelt vád alól, melyet közvádló is a végtárgyaláskor elejtett, a Btk. 79. §-a alapján felmenteni kellett. — Kassai tábla : Hhagyja — Curia: Hhagyja. (93. nov. 7. 2898/93. sz.) 13987. Curia : .-Íz alsóbiróságok Ítéletének mváltoztatásával mindkét vádlott az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetik. Indokok: A bizonyítási eljárás nyomán kiderített és részben az elsőbiróság Ítéletében helyesen kifejtett tényállás szerint a verekedést A. Pál kezdeményezte, ellenben vádlott B. András a bottal intézett támadást csak bottal viszonozta és csak akkor vette elő kését és okozta támadóján a halálos sebzéseket, midó'n az elhalt kést rántott, azzal őt tényleg meg is sebezte, azután pedig a mikor A. Pál kérte ellenfeleit, hogy bocsássák el, vádlott nyomban mszünt a további bántalmazással. Ebből az következtetendő, h. B. András abbeli védelme, h. ő csak a saját testi épsége és élete ellen intézett támadást hárította el és e közben ejtette A. Pálon a halálos sértéseket, teljesen alapos. Tekintve tehát, hogy vádlott cselekményével a testi épsége és élete ellen intézett komoly és közvetlen támadást a veszély teljes tudatában hárította el: a Btk. 79. §-ában mhatározott jogos védelem mint a büntetést kizáró ok, vádlott javára annyival is inkább érvényesítendő, mert társai közül az ő védelmére csakis a II. r. vádlott B. József lépett közbe, de ennek védelme sem volt képes