Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)
BÜNTETŐTÖRVÉNY. 523 a Btk. 76. §-a szerint nem számitható be a cselekmény annak, 1878: V. t. cz. kinek elmebetegsége meg volt zavarva és e miatt akaratának 76. §. szabad elhatározási képességével nem birt ; a tábla I. Pável Beszámithavádlott ellen, a különben terhére helyesen megállapított cselek- tóság. ményt beszámithatónak nem találván, az elsőbirói Ítélet részben való megváltoztatásával I. Pável vádlottat az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentette. — Curia : A táblának hivatalból felülvizsgált Ítélete indokainál fogva hhagyatik. Egyúttal megjegyeztetik, h. az igazságügyi orvosi tanácsnak a 96. naplószám alatt másolatban csatolandó véleménye, a vádlottnak epileptikus kóros elmeállapotára alapított közveszélyes voltáról, a netán szükségesnek mutatkozó intézkedés megtétele végett, az illető közigazgatási hatóság, vádlott átadása mellett, haladéktalanul értesitendó'. (95. jun. 14. 5517. sz. B. XXX. 25.) 13977. Curia: Valónak elfogadva is azt, h. a lopáson ért 79. §. panaszos, midőn vádlott tőle a sapkát zálogul elvette, bottal Jogos ve'dekezében vádlott után szaladt és h. e szerint panaszos fellépése ^emjogtalan volt, ez a körülmény egyedül a jogos védelmet, tehát a vádbeli cselekmény büntetlenségét nem állapítja meg ; mert vádlott akkor, midőn panaszos lábába lőtt, saját beismerése szerint 15 lépésnyi távolban állott panaszostól, ez a távolság pedig kizárja a jogos védelem szintén egyik lényeges kellékének fenforgását, t. i. azt, h. a vádlott testi épsége közvetlenül forogjon veszélyben. (94. ápr. 25. 7553 94.) 13978. Curia: Be van bizonyítva, h. vádlott atyján 8 napon tul, de 20 napon belül gyógyuló testi sértést okozott. Vádlott azzal védekezik, h. ő atyjának jogtalan támadásával szemben okozta a testi sértéseket. Minthogy azonban kétségtelen, h. vádlott lovai a sértett fél szérüs kertjében voltak ; minth. az is kétségtelen, h. vádlott ment atyja szérüs kertjébe és ott bántalmazta édesatyját ; minthogy vádlott az édesatyjának bebizonyított támadásit elöl menekülhetett volna, és nem volt kénytelen a támadást testi sértéssel verni vissza: vádlott jávára a jogos védelem nem volt meg állapitható. (95. okt. 3. — 7544/95.) 13979. Debreczeni tábla: Az 1879: XXXI. t, cz. 150. §-a szerint az erdei közegek jogosítva vannak ugyan az eltulajdonított erdei termékek iránt kutatást tartani, de kifejezetten csakis abban az esetben, ha a tolvaj tetten kapatott és folytonosan üldöztetik. Minthogy azonban az elsőfokú bíróság ítéletében helyesen kifejtett tényállás szerint vádlott lopáson nem éretett és nem is üldöztetett, ennélfogva S. L. erdőszolga az idézett törvény §-ának 2. bekezdése szerint az állítólag lopott karók után vádlottnál kutatni jogosítva nem volt. Minthogy pedig a jogtalan cselekmény