Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

522 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878 : V. t. cz. mellőzi az igazságügyi orvosi tanács különben a jogtudománynak 76. §. megfelelő, helyes — véleményére való utalást. (96. nov. 25. Beszámitha- 11.307/95 sz. B. XXXIII. 23.) tosa9- 13975. Curia : Lakodalomban töltött éj után különféle szeszes italnak nagy mennyiségben gyorsan fogyasztása, az ettől már hevült agynak ütéstől is ingerült volta, a forgópisztoly kézhezvétele után K. Jánossal folytatott párbeszéd, mely szerint vádlott arra kéri a tanút, h. „vinné haza a revolvert", ennek megtagadása után pedig nyomban tett ama kifakadás ; „ma meg kell valakinek halnia" s kiváltképen az a körülmény, h. vádlott az eset után a járásbirósághoz vezettetvén részegsége miatt nem volt kihallgatható: együtt véve arra mutatnak ugyan. h. vádlott a cselekményt beszámithatlan állapotban követte el : mindazonáltal az a bizonyitott tény, h. vádlott a forgópisztolyt kereste s emlékező tehetsége nyomán csakugyan megtalálta, a korcsmaszobába lépve az ott több jelen volt közt B. Jánost felismerte s habár többen lefogták, az ebből támadt akadályt leküzdve, a lövéseket B. János felé irányozta : az elmetehetségnek oly megkülönböztető képességét mutatja, melynél fogva a beszámithatóságra nézve fent kiemelt kétely megszűnik. Helyes tehát a tábla Ítéletének megállapítása, mely szerint a beszámithatóságot a törvényszerű büntetés legkisebb mértékének megfelelő fokban határozta meg. (95. febr. 21. 3714/97. B. XXX. 7.) 13976. Temesvári tábla : B. George, igazabban I. Pável vádlottat — ellene emelt vád és következményeinek terhe alól a Btk. 76. §-a alapján felmenti : Indokok: A napló 72. és 91. tételek alatti orvosszakértó'i vélemények, valamint a napló 96. tétele alatti az igazságügyi orvosi tanácsnak felülvéleménye szerint B. I. Pável vádlott nehézkóros (eskóros) és kóros elmegyengeségben szenvedő egyén, s ezen agy- és elmebetegsége a terhére megállapított cselekmény elkövetésekor is fennállott. A törvsz. is az 1895. jan. 29. tartott tárgyalás fejleményei alapján, nevezetesen : I. Pável vádlottnak előadásából és viselkedéséből is helyesen megállapitja, h. a nevezett vádlott nagyobb mérvű szellemi hanyatlásban és kóros elmegyengeségben szenved. A fentebb emiitett szakértői véleményekből megállapítható az is, hogy az olyan elmebetegségben szenvedő egyének, mint a minőben a nevezett vádlott szenvedett és szenved, a külbehatásoknak, nevezetesen: reábeszéléseknek, Ígéreteknek, biztatásoknak és fenyegetéseknek, csak kevésbé tudnak ellenállni, sőt ellenállani képtelenek. Minth. a fentebb előadottak szerint I. Pável vádlott ellenében kétséget kizáróan nem állapitható meg az, h. ő a terhére rótt cselekmény elkövetésekor akaratának olyan szabad elhatározási képességével birt volna, h. a cselekmény neki beszámítható lenne, s minth.