Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

BÜNTETŐTÖRVÉNY. 517 nem ölte, eme eljárásával kétségtelenül sértettnek megölését 1878: V. t. cz. szándékosan előmozdította; miért is ő nem az alsőbiróságok által 69. §. megállapított halált okozott súlyos testi sértés bűntettében, ha- Részesség. nem a Btk. 279. §-ába ütköző szándékos emberölés bűntettében mint bűnsegéd vált bűnössé. A mi pedig U. Iván vádlottat illeti, ez a vádlott első- és másodrendű vádlottakkal sértett mverésére nem szövetkezett és ez utóbbi vádlottakat a kérdésben forgó alkalommal részben kíváncsiságból, részben azért kisérte abban az irányban, a merre kiszemelt áldozatukat követték, mert neki is hazafelé arra vezetett az utja. Ilyen körülmények között nezezett vádlott abbeli ténykedése, h. ő F. István vádlottnak, midőn ez üldözés közben sértettet szem elől elvesztette, mmutatta, merre ment a sértett, előleges egyetértés nélkül a beállott súlyos eredménynyel oki összefüggésbe nem hozható és azonfelül még lényeges segélynek sem mondható; miután elsőrendű vádlott akkor is. mikor sértett egy más útra tért, ez utóbbit nem szűnt meg keresni és igy őt U. István vádlott hozzájárulása nélkül is minden valószínűség szerint mtalálta volna. Minthogy tehát U. István vádlott sértett bántalmazására a többi vádlottal nem szövetkezett, és minthogy ő távol állva a cselekmény színhelyétől, még akkor sem tudta azt, mit miveltek a vádlottak, mikor azok hozzá visszatértek és igy nem is gondolhatta, h. a sértett utjának felfedezése ez utóbbira végzetes kimenetelű lehet: ennélogva nevezett vádlott az ellene bünrészesség miatt emelt vád és ennek következményei alól fel volt mentendő, (95. szept. 26. 8648 95. sz.) 13963. Curia • Tekintve, h. a vádlottak a gyújtást közösen 70 határozták el boszuból, h. a gyújtásra nézve a cselekmény el- Tettesség. követése előtt akarategységben s h. a gyújtás elkövetésekor a helyszínen mindketten jelen voltak, a midőn P. Mihály vádlott volt az, a ki a magával hozott nagyobb darab taplót a végből adta át I. János vádlott-társának, h. ez azt égő pipája tüzénél mgyujtsa; tekintve, h. az a körülmény, h. I. János vádlott a P. Mihály vádlott-társától átvett taplót pipája tüzénél nemcsak nigyujtotta. de a mgyujtott taplót ő maga dugta is bele a szin szalmafödelébe: P. Mihály társtettesi minőségét annál kevésbé zárja ki, mert az egy darab égő taplót ketten bele nem tehették a szin szalmafedelébe, azt csak egyiküknek kellett bele tennie; mert a gyújtás létrehozását ő is feltevén saját akaratába azon •cselekménye által, h. a közösen elhatározott mgyujtáshoz a gyujtóanyagot közvetlenül szolgáltatta, társa véghezviteli cselekedetének m valósításához tettleg is hozzájárult; tekintve, h. ehhez képest P. Mihály vádlott is hozzájárult a bűntett tettleges véghezviteléhez: ezen vádlott a Btk. 70. §-a szerint I. János vádlott tettestársának mondatik ki a gyújtogatás bűntettének elkövetésében(93. aug. 11. 7322 93. B. XXVII. 21.)