Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 43 jegyzőkönyvben 41—50. tételszám alatt, valamint az 1895. decz. 29.1881: LX. t. cz, felvett végrehajtási jegyzőkönyben 1—5. tételszám alatt összeirt 94. §. ingókra nézve az Ítéletből kétségtelenül kivenni nem lehet. h. Igényper. ezekre nézve is azt a tényállást állapította meg, h. az ugyanazonosság bizonyítva nincsen, avagy h. ezekre csupán azon okból utasitotta-e el felp.-t keresetével, h. a Gutman Regina elleni árverés foganatosítása alkalmával a felp. által részint az árverésen, részint az egyes árverési vevőktől . . . vásárolt ingókra nézve felp, részéről az átvétel meg nem történt. Ez utóbbi felfogás azonban nem is bir alappal, mert árverésen történt vételeknél a leütés és a vételár kifizetése a tulajdonjog mszerzéséhez elegendő és lm ezek mtörténte után, a mvett tárgy az árverés színhelyéről el nem vitetik is, csupán e miatt az árverési vevő tulajdonjoga kétség tárgyává nem tehető (96. nov. 11. I. G. 259.) 13354. Curia : Tekintve mégis. h. az az ingatlan, a melyen a végrehajtás foganatosíttatott, a becsatolt telekkönyvi kivonat szerint, felp. és végrehajtást szenvedő anyjának közös tulajdonát képezte, a közös gazdaság fele része pedig, mindaddig, a mig az ellenkező nincs bizonyítva, a közös birtokosok egyenlő arányú tulajdonának vélelmezendő ; magában véve az a körülmény, h. a végrehajtást elrendelő végzés a végrehajtást szenvedő nejének kézbesittetett, arra nézve bizonyítékul nem volt elfogadható, h. a lefoglalt marhaállomány nem a közös gazdaság felszereléséhez tartozott, hanem az kizárólag a végrehajtást szenvedő tulajdona volt és pedig annál kevésbé, mert a per során kihallgatott tanuknak vallomása szerint felp. és végrehajtást szenvedő közös háztartásban éltek s így miután a természetben való felosztás lehetősége iránt a peres felek nem nyilatkoztak ; mindkét alsóbiróság Ítéletének részben való mváltoztatásával felp. s illetve jogutódainak igénye a vételár fele részére volt megállapítandó. (96. jun. 25. 9222/95. P. XXXIII. 7.) 13355. Curia: Kétséget nem szenved ugyan, h. a tulajdonjogon kivül más jogok is szolgálhatnak az ugy nevezett tulajdoni igénykereset alapjául, azonban a tulajdonjogtól különböző jogok alapján csak annyiban lehet ily igénykeresetnek helye, amennyiben az érvényesíteni kiránt jog anyagi tartalmánál fogva a végrehajtási dudást gátolni alkalmás, vagy h. e jog a végrehajtást szenvedő által roló elidegenítés esetben is gátolni a tulajdonjognak a szerzőre való átszállását. Ezek közé a jogok közé pedig a mtartási jog feltétlenül nem tartozik, mert az zálogjogot alapítván meg, ennek tartalmánál fogva a jogosult fél csakis zálogilag biztosított követelésének a zálogtárgyból való kielégítését követelheti, ellenben az semmi esetre sem állhat útjában annak, h. a zálogként lekötött dolog tulajdonjoga másra átszálljon s minthogy a végrehajtás a mtar-