Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

42 VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 81: LX. t. cz. 13350. Curia : Törvényes gyakorlat szerint szülők és gyergo. 8, mekek között létrejött oly vagyon átruházási szerződés, a melynek Igényper, egyedüli ellenértékét az átruházó szülő tartása képezte, visszterhes szerződésnek nem tekinthető és az ily átruházás mtámadására nem szükséges külön pert folyamatba tenni, mert ily átruházás igényperekben kifogás utján mtámadható. (96. márcz. 5. I. G. 169.) 94, §. 13351. Curia: A megállapított tényállás szerint felp. az általa szabadkézből szerzettnek állított ingóságokra nézve oly körülményeket nem bizonyított, melyekből tulajdonjogára jogi következtetést vonni lehetne s így a most körülirt ingókra nézve jogszabályt a felebbezési bíróság nem sértett az által. h. felp.-t keresetével elutasította. Máskép áll azonban a dolog felp. által az árverésen szerzettnek állított ingókra nézve ; ezek tekintetében a másodbiróság a jogszabályt nem helyesen alkalmazta. Mert az az elv, h. a közel rokonok között azon jogügyletre nézve, melyek által a végrehajtás elöl a kielégítési alap elvonatik, az a vélelem áll fenn. h. a szerződő fél a végrehajtást szenvedő kijátszási, szándékáról tudomással bírt és k. ennélfogva az ily szerződés a jóhiszemű hitelezők irányában joghatálylyál nem bir, a nyilvános árveréseken történt előadásokra nem alkalmazható. (96. szept. 10. I. G. 155.) 13352. Curia : Az a panasz, h. miután a felp. az általa igényelt ingókat nyilvános árverésen vévén, tulajdonai jogának további bizonyítása felesleges lenne, nem bir alappal ; mivel II. r. felp. végrehajtást szenvedettnek házastársa s azzal az igényelt ingókat közösen bírja, ily körülmények között pedig, a feleség kizárólagos tulajdona tekintetében, nem az a döntő, h. az az általa kizárólagos tulajdonként igényelt ingókat hol s miként szerezte, hanem az, h. a szerzésnek mi volt az aleipja, vagyis az volt bizonyítandó, h. felp. az ingókat saját külön vagyonából szerezte, e tekintetben azonban bizonyítékot nem terjesztett elő, illetve a külön ingatlan vagyonára vonatkozható telekkönyvi másolatot tényleg be nem mutatta, mi által mdöntöttnek tűnik fel az az állítása is, h. a 30. tétel alatt felvett szalma az ő kizárólagos tulajdonát tevő ingatlannak terménye. (96. nov. 4. I. G. 242.) 13353. Curia: . . . Igényperekben a tényállás megállapításának tárgyát az ugyanazonosságot illetőleg nem az képezi, h. az igényélt ingók a lefoglaltakkal azonosak-e vagy nem? a mint ez a felebbezési bíróság Ítéletében tévesen állíttatik, hanem az, h. azok az ingók, melyekre nézve az igénylő bizonyítékokat hoz fel arra, h. tulajdonukat mszerezte, azonosak-e a végrehajtásilag lefoglalt ingókkal ? A felebbezési bíróság ítéletében az 1895. decz. 19. lefoglalt boltbeli ingókra nézve felp. keresetének elutasítását az általa megállapított arra a tényállásra alapítja, h. felp. nem bizonyította, miszerint a lefoglalt ingók az igényeltekkel azonosak, de már az emiitett