Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

BÜNTETŐJOG. 497 41. §-a alapján a cseléd ingóságaira törvényes zálogjoggal? B XXXI. 24. Rátvay Gyula i A haszonkölcsönbe kapott ingónak el-' sajátitása sikkasztás-e ? J.' 1897. 14. Ugyanerről: Lax Adolf u. o. 14. Eqrdögh András : Az orgazdaságról és tulajdon elleni kihágásról. Ü. L. 1894. 10. lüés Károly. Az orgazdaság büntetése. Ü. L. 1893. 13. N. X. Lopott dolgok felhasználása a család tagjai által Orgazdaság nem forog fenn a lopott dolog értékesítéséből befolyt pénzre nézve. Behatolás lopás czéljából üres helyiségbe, lopás kisérlete. B. XXXI. 12. Pollák Imre: Az orgazdaság esetei. J. K. 1894. 142. Büntetés kitöltése másnak neve alatt. Beállás a katonaságba másnak neve alatt. B. XXXII. 1. Rónai Sándor: Adalék a bűnpártolás fogalmához. Ü. L. 1894. 3. Baumgarten Izidor : A halmazat kérdése a magánokirathami sitásnál. Csalás és magánokirathamisitás közötti viszony. A bűnösség megállapítása a hamisitvány hiányában. A pénzbüntetés alkalmazása ezen két bűntett minősitett eseteiben. A büntetés kimérése. B. XXVIIi. 15. U. a.: Lehet-e oly igényeket, melyek erkölcstelen, tilos vagy büntetendő cselekményeken alapulnak, a ..csalás" fogalmának helyreállításánál felhasználni? B. XXIX. 8, U. a.: Hitelszövetkezetek alapitása és vezetése utján elkövetett csalások B. XXVII. 20. Baumgarten Izidor : A Btk. 381. §-ának 2. pontja. B. XXXI. 1. Berezeli Antal: A végrehajtási zálogjog védelme büntető törvényünkben. J. K. 1897. 20. Ugyanerről: Vidor Jenő u. o. 23. Mandel Ede u. o. 25. Heü Fausztin: Tévedésbe ejtés mellett is kieszközölt beleegyezés az ingó dolog elvételénél a lopás tényálladékát kizárja s ilyenkor csalás forog fenn. B. XXIX. 1. Molnár Géza : A Btk. S81. §-ának 1. pontja alá eső minősitett csalás bűntettének tényálladékát megalkotó ismérvek. B. XXXI. 19. Molnár Mór : A csalásról. J. 1895.155. Scháchter Miksa : Kuruzslás esetei a törvényszék előtt. Ü. L. 1996. 48. 50. Weisz Iynácz: A tőzsdejáték büntetőjogi szempontból. 1893. Ü. L. 24. Zs. G.: Oly igényeket is, melyek erkölcstelen, tilos vagy büntetendő cselekményeken alapulnak, lehet a csalás fogalmának helyreállításánál felhasználni. B. XXIX. 11. Csemegi Károly: A meghatalmazott által elkövetett csalás. J. 1895. 73., 81., 89. és J. K. 95:73. Finkey Ferencz: Tettestársi viszony a hivatali hatáskörben elkövetett csalásnál. B XXXIII. 9. Fayer László: Meghatalmazotti csalás. 1896. J. K. 150. Gathi Soma : A meghatalmazottról. Ü. L. 1896. 36. Tarttai János •: A. meghatalmazotti jogviszonyban elkövetett csalásról. Ü. L. 1896. 17. A'. : A meghatalmazott fogalma csalás bűntetténél. B. XXVIII. 10. B. Gy.: Saját biztositott vagyonának felgyújtása esetén, ha az másra tüzveszélylyel járt, csak gyújtogatás állapítandó meg. Bizonyítás. B. XXXII. 5. Xagy Lajos: A hitelezési csalásról. ]!. XXVIII. Márkus: Felsőbíróságaink elvi határ. VIII. 32