Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)
VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. -11 bizonyítottnak fogadta el ugyan, h. felp. az igényelt ingókat azoktól. 1881: LX. t. cz. a kik a végrehajtást szenvedettek ellen a végrehajtási foglalásnak 92. §. az alp.-ek részére történt foganatosítása eló'tt mtartott birói árve- Igényper. réseken mvették R. K. és neje czég pénzén ugyan, de saját nevében vette és azok birtokába tényleg át is adattak, mind a mellett azonban elutasitandónak találta felp.-t keresetével azért, mert szemben azzal, h. az igényelt ingók a végrehajtás alkalmával végrehajtást szenvedó'k birtokában találtattak és igy ezeknek tulajdonául vélelmezendők, nem bizonyította azt az állítását, h. a kérdésben forgó ingókat a végrehajtást szenvedetteknek csak használatul bérfizetés mellett engedte át, illetve, h. közte és végrehajtást szenvedettek között ezekre az ingókra nézve bérleti szerzó'dés valóban létrejött s mert már az a körülmény is, h. a pénz R. K. és neje czég által előlegeztetett abból a czélból, h. végrehajtást szenvedett F. Gy. fizetésképessé tétessék és igy első sorban a hitelezó'k érdekeinek mcsorbitásával a nevezett czég nyerjen kielégitést, a felebbezési bíróság felfogása szerint kétségtelené teszi azt, h. felp. és végrehajtást szenvedettek között komoly ügylet létre nem jöhetett s h. a bérleti viszonyra alapitott kereset csak 3. személyek kijátszására irányul. A felebbezési biróság eme felfogása téves, mert felp. azzal, h. kimutatta, h. a lefoglalt ingókat vétel utján, tehát jogszerűen mszerezte és h. azok neki birtokába is átadattak, bizonyitási kötelezettségének eleget tett, mert felp. kimutatván a tulajdonjog mszerzését, az igényelt ingók tulajdonául mindaddig tekintendők, mig nem bizonyittatik és erre a bizonyítás terhe nem őt, hanem az alp. végrehajtatókat illeti, h. felp. tulajdonjoga mszünt és h. azt a végrehajtást szenvedők szerezték meg és mert tekintettel arra, h. a tulajdonos tulajdonjogát az által, h. a dolgot másnak birtokába engedi át, még el nem veszti, hanem ahhoz, h. a dolog tulajdona a birtokosra átszálljon, a tulajdonjog átruházására alkalmas jogügylet is szükséges, magában véve abból a körülményből, h. a felp. az igényelt ingókat a végrehajtást szenvedők birtokába bocsátotta és ennek folytán azok a foglaláskor a végrehajtást szenvedettek birtokában találtattak, mig szükségképen nem következik, h. a végrehajtást szenvedők ezeket az ingókat tulajdonul szerezték meg, a felebbezési biróság Ítéletének tényállásában pedig egyáltalán nem foglaltatik adat arra nézve, h. a felp. és a végrehajtást szenvedettek között a tulajdonjog átruházására alkalmas jogügylet létre jött volna. Ezzel szemben közömbös, h. jött-e valóban létre felp. és a végrehajtást szenvedettek között bérleti szerződés vagy sem, mert a bérleti szerződés nem képez alkalmas jogezimet a tulajdonjognak átruházására, (97. márcz. 2. IG. 429.)