Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

24 VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 1881: LX.t.cz. mennyiben a behajtott követelés bírói letétként kezeltetvén, a 35- §• felett való szabad rendelkezési jogát visszanyeri : addig más­Elóterjesztés. részró'l a lefoglalt ingóságok elárvereztetetése esetében az elár­verezett ingóságait vissza nem követelheti, mivel az árverési cselekmény rnsemmisitése a vevő' által szerzett tulajdonjogra be­folyással nincsen (1881 : LX. t. cz. 110. §.) és igy elárverezett ingó­ságai helyett kénytelen azoknak birói letétként kezelt vételárával megelégedni, mely utóbbi esetben érdeke inkább lehet veszé­lyeztetve. (95. márcz. 6. 707. sz. Hitelesíttetett 95. márcz. 12. 8. sz. polg. határozat.) 4-0- §- 13316. Marosvásárhelyi tábla: Ha a mtámadási perben a foga­Visszvégre- natositott kielégítési végrehajtás, melynek folytán a hitelező kielégítést hajtás. £s nyer^ a csődtömeg és illetőleg a csődhitelezők irányában hatályta­lannak mondatik ki, az 1881: LX. t. cz. 40. §. a) pontja joghasonlatossá­gánál fogva visszvégrehajtásnak és a hatálytalanságot megállapító két egybehangzó Ítélet alapján. Jut további felebbezés adatott be. a megítéli perköltség) e nézve kielégítési végrehajtásnak van helye. Indokok : Abban az esetben, ha a mtámadási perben az 1881 : XVII. t. cz. 27. §. 2. pontja értelmében a foganatosított kielégítési végrehajtás a csó'dtömeg és illetőleg csó'dhitelezó'k irányában hatálytalannak mondatik ki, a hitelező' által felvett öszszeg mtartásának jogszerű alapja mszünt s minthogy az 1881 : LIX. t. cz. 50. §. értelmében folyamatba tehető' semmiségi perben hozott ítélet rendjén is azon határozat, a mely a törv. által előirt alaki szabályok meg nem tartása mellett hozatott, minden kötelezettség külön megállapítása nélkül egyszerűen csak msemmisittetik. lényegileg tehát mindkét emiitett perben hozott Ítélet végczéljában megegyezik, következő­leg a mtámadási perben hozott mjelölt irányú határozatnak a semmiségi perben hozott és a semmiséget megállapító Ítéletnél kisebb hatályt tulajdonítani nem lehet, már pedig az 1881: LX. t. cz. 40. §. b) p. szerint, ha a semmiségi per folytán hozott jogerőre emelkedett birói határozat által azon határozat, melynek alapján a végrehajtás elrendeltetett és foganatosíttatott msemmisittetik. vissz­végrehajtásnak helye van, másrészről tekintve, h. az 1881 : LIX. t. cz. 48. §-a szerint, ha a másodbiróság az elsőbiróság Ítéletét egészben vagy részben hhagyta, a hhagyott Ítéletnek vagy az ítélet hhagyott marasztaló részének végrehajtását a különben tövényi­leg ki nem zárt fellebbezés nem gátolja, ezeknél fogva s tekintve h. a végrehajtási törv. 40. §-a az utóbb emiitett t. cz. általános intézkedésétől eltérő rendelkezést nem tartalmaz, ki kellett mon­dani, h. ha a mtámadási perben a foganatosított kielégítési vég­rehajtás, melynek folytán a hitelező kielégítést is nyert, a csőd­tömeg és illetőleg a csődhitelezők irányában hatálytalannak mon­datik ki. a határozat jogerőre emelkedése után az 1881 : LX. t.

Next

/
Thumbnails
Contents