Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 19 13302. Curia: Az 1881 : LX. t. cz. 30. §-a nem zárja ki al88ILX.t benne megállapított kereseteknek a biztosítási végrehajtás tekin- 30. §. tétében leendő alkalmazását; miért is a végrehajtást szenvedő ezen jogorvoslattól meg nem fosztható. (96. ápr. 14. 164/96.) 13303. Győri tábla : A végrehajtási eljárásban, ide nem értve a §' végrehajtási eljárás folyamán felmerülő pereket, a felek magukat ügyvéd Jelfolyam által képviseltetni nem tartoznak, ebből folyólag mindennemű beadvá­nyaikat s az előterjesztést és a felfolyamodást is ügyvédi ellenjegyzés nélkül nyújthatják be. Indokok: A sommás eljárást szabályozó 1893: XVIII. t. cz. 14. §-a világosan kimondja, h. a felek végrehajtási ügyekben előadott kérelmeire és nyilatkozataira az ügyvédi ellen­jegyzés nem kötelező, hanem e kérelmeket és nyilatkozatokat tartalmazó beadványokat a fél az 1868 : LIV. t. cz. 167., 168. §-ainak mfelelő alakban is, vagy szabályszerűen hitelesítve maga állit­hatja ki. A törv.-nek ebből az intézkedéséből nyilvánvaló, h. a sommás ügyekben mhozott birói határozatok végrehajtására irá­nyuló eljárásban az ügyvédi kényszer általában véve ki van zárva s h. ennek a kényszernek kizárása az érdekelteknek mindennemű beadványaira, tehát az előterjesztésekre és felfolyamodásokra is kiterjed, mivel a törv. e részben nem különböztet. Az ügyvédi kényszer kérdését a tsz.-ek előtt rendes, esetleg váltói eljárás utján tárgyalt perekben hozott birói határozatok végrehajtására irányuló eljárásra nézve világosan szabályozó törv. nincs ugyan, s az 1893 : XVIII. t. cz. 14. §-ának hatályát a rendes perekből kifolyó végrehajtási eljárásra a 215. §. sem tetjeszti ki, de h. az ily perekből kifolyó végrehajtási eljárásban sem foghat helyt az ügyvédi kényszer: következik egyrészt annak figyelembe vételéből, h. az ügyvédi kényszer kivételes intézkedés s mszoritása annak az általános jogszabálynak, h. saját ügyeiben mindenki önmaga intézkedhetik és járhat el; h. ennélfogva az ügyvédi kényszert elrendelő törvénybeli intézkedés szorosan magyarázandó s a kiterjesztő magyarázatot nem türi meg; h. az 1881 : LIX. t. cz. 12. §-a, (a kereskedelmi eljárás 2. §-ánál fogva a kereskedelmi perekre is kiterjedően) s a váltói eljárás 11., 13.. 16. §-ai az ügyvéd által való képviseletet csak magára a tsz.-ek előtt folyó peres eljá­rásra vonatkozólag teszik kötelezővé, de nem a végrehajtási eljárásra is, s h. általában véve akármelyik perenkivüli eljárást vesszük, a törvényhozó az ügyvéd által való képviseletet a peren­kivüli eljárásban sehol sem teszi kötelezővé; és ugyanaz követ­kezik másrészt annak figyelembe vételéből, h. a végrehajtási eljárás sem nem rendes, sem nem sommás, hanem perenkivüli eljárás, és tekintet nélkül arra, ha váljon a végrehajtás sommás perbeli vagy rendes perbelihatározatnak foganatosítására irányul-e? teljesen egyformáju eljárás, s igy czél- és értelem nélkül való 2*

Next

/
Thumbnails
Contents