Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 209 annak kamatai kifizetésére — a betéti könyv visszaadásának 1875: XXXVII. feltétele mellett — kötelezni kellett. — Budapesti tábla: Hhagyja t. cz. indokai alapján és még azért, mert az 1876 : XXIII. t. cz. 108. §. 297- §• értelmében a váltóbirtokos nem gyakorolhat mtartási jogot olyan Takarékpenz­összegre, a melylyel adósának ő maga tartozik; minthogy ez az idriJ)etét­összeg az ő birtokában nincs, és az igy gyakorolni kivánt mtartás könyv. sajátképen beszámítás volna, alp.-nek a beszámítási jogra fek­tetett kifogása pedig figyelembe vehető' már csak azért sem volt, mert ezt csakis az ellenvégiratban hozta fel, s igy ezzel nyilván elkésett. — Curia: Hhagyja. Indokok: A felp. által A) a. erede­tiben csatolt, minden fentartás nélkül kiállított takarékpénztári betéti könyvre vezetett határozmányok 5. pontja értelmében alp. részvény-társaság a kereset tárgyát képező' betétösszeget a betéti könyv előmutatójának köteles kifizetni. Alp.-nek csak a betéti könyv bemutatásától függő — egyébként azonban feltétlen — ezen fizetési kötelezettségével, valamint azzal szemben, h. alp. mi bizonyítékot sem hozott fel arra nézve, h. felp.-nek, a betéti könyv előmutatójának arra vonatkozó birtoklása nem jogszerű, alp.-nek nem felp., hanem harmadik személyek irányában fenforgó viszonyából merített kifogásai még abban az esetben sem vol­nának figyelembe vehetők, ha azok alaposak lennének. (92. jun. 10. 853.) 13604. Győri tábla: Alp.-nek a felmondás meg nem történ­tére alapított időelőttiségi kifogása tárgytalan, mert ha a felmon­dás korábban meg nem történt volna, a perindítás is annak hatályával bir, a kereset kézbesítésétől számítva pedig a 45 nap felmondási idő az elsőbirósági Ítélet mhozatala előtt rég eltelt. Az ügy érdemében, alp. az A. a. betéti könyvecske valódiságának beismerése mellett azzal védekezik, h. a betéti összeg a betevő néh. Nóvák Katalin, férjezett Vörös Ferenczné hagyatékának lel­tározásakor a zalaszentgróthi községi bírónak és körjegyzőnek 1. sz. a. átiratávál a hagyaték javára letiltatott, s h. a betéti összeget, miután annak kifizetését 1892. folyamán Vörös István és Vörös Anna, majd 1891. aug. hóban felp. követelte, 1891. aug. 21. bírói letétbe helyezte, a hol az később a hagyatéki zárlatot rendelő 4469/91. sz. végzés folytán zár alá vétetett. E körülmények alp.-t az A. a. betéti könyvecskén alapuló fizetési kötelezettség alól fel nem mentik. A betétkönyvecske Nóvák Katáim, férjezett Vörös Ferenczné nevére van ugyan kiállítva, de a betevő a személyes felvétel jogát fenn nem tartotta; a könyvecskében foglalt alapszabálykivonat szerint, mely pedig, mint ezen értékpapír lényeges alkatrésze, alp. köte­lezettségére nézve irányadó, ki van kötve {p. 18.)r h. a könyvecske élő­mutatója személyazonosságának igazolása nélkül is jogszerű birtokosnak tekintetik s neki a töke kamatokkal kifizettetik; kivételnek a kötmé­ülárkus : Felsőbíróságaink elvi határ. V1IT. 14

Next

/
Thumbnails
Contents