Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 185 vénybe és törvényesen megállapított eljárási rendeletbe ütközőt, meg 1875: XXXVII. kellett semmisíteni (95. máj. 28. 840 95.) t. cz. 13563. Pozsonyi tábla: A mai napon 3615/93. sz. a. felül- 228. §. bírált perhez csatolt 643/92. sz. a. iratok közt B) a. levő hely-Be nem Jegy­hatósági bizonyitványnyal igazolva van. a mi különben a jelen zett szovetjíe' perhez D) a. mellékelt, tartalom és valódiság tekintetében nem2eí tartozása. kifogásolt okiratból is kitűnik, h. alp.-ek az érsekújvári fogyasztó kör be nem jegyzett szövetkezetnek nemcsak tagjai voltak, hanem egyúttal a bejegyezve nem volt szövetkezet ügyeinek rendezésével mbizattak s I. r. alp. mint elnök, II. r. alp. mint pénztáros, III. r. alp. pedig mint igazgatósági tag működött. A kereskedelmi törv. 228. §-a szerint pedig azok, kik a szövetke­zetnek a kereskedelmi czégjegyzékbe történt bevezetése és kihir­detése eló'tt a társaság nevében eljárnak, eljárásukért személyesen felelősek, alp.-ek felelőssége ez tehát alapon volt megállapítandó. Nem lehetett figyelembe venni alp.-ek azt a kifogását, h. mivel a keresethez mellékelt számlák szerint az árukat az érsekújvári keresztény fogyasztási szövetkezet rendelte meg, azoknak vétel­árában ők, mint az érsekújvári fogyasztó körnek volt tagjai, nem marasztalhatók, mert h. az érsekújvári keresztény fogyasztási szövetkezet és az érsekújvári fogasztó kör egy és ugyanazon be nem jegyzett fogyasztó kör volt, az beigazoltnak veendő részint a D) a. mellékelt megalakulási jegyzőkönyv alapján, részint pedig az által, h. két külön álló szövetkezet, illetve fogyasztási körnek létezését nem is vitatták. Tekintve, h. az áruk mrendelése és átvételének bizonyítása végett kinált főesküt alp.-ek arra a döntő ténykörülményre, h. az árukat a fogyasztó kör meg nem rendelte és át nem vette, el nem fogadták, hanem csak arra voltak haj­landók esküt tenni, h. az árukat ők, mint a fogyasztó kör tagjai meg nem rendelték és át nem vették s igy az 1868 : LIY. t. cz. 234. §-a szerint az áruknak az érsekújvári fogyasztó kor részéről történt átvétele annyival inkább begyőzöttnek tekintendő, mivel az áruknak a fogyasztó kör részéről történt mrendelését alp.-ek határozottan nem tagadták, s ennek folytán közömbös, h. az árut a fogyasztási kör részére ők rendelték-e meg ? miért is az első­biróság Ítéletének mváltoztatásával alp.-eket a kereseti tőke és kamatainak mfizetésére kellett kötelezni. (93. aug. 31. 1560 93.) — Curia: Hhagyja. (95. márcz. 1. 1720/93. P. XXX. 11.) 13564. Curia: A keresk. törv. 235. §. 1. pontjában foglalt fel­tétlen (absolut) hatályú rendelkezésnél fogva a szövetkezet tagjának jogában áll bármelyik üzleti évben előleges felmondás mellett a szövet­kezetnek kötelékéből kilépni, és csupán ennek a jognak épségben tartá­sával szabályozhatják az alapszabályok ezen törvéryszakasz 2-ik pont­jának intézkedéséhez képest a felmondás idejét és a kilépés időpontját.

Next

/
Thumbnails
Contents