Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

178 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 1875: XXXVII. elhatározását s az e miatt szükségesekké vált és az igazgatóság t. cz. és felügyelő-bizottság által javaslatba hozandó intézkedések elő177. §. terjesztését jelzi a közgyűlés egyik tárgyának: akkor a 2. pontnak A közgyűlés mfelelő jelzése már elég világos útmutatást tartalmaz az alaptárgysoroza- s^kyjyok azon pontjára nézve, melyeknek módositását az 1. pont iának közzé- esete szükségszerüen mkivánja, ugy annyira, h. az igy szerkesztett tárgysorozat annak helyes értelme és kellő jóakarat mellett a felvetett módositások czélja felől egyik részvényesnek sem lehetett kétsége, nem lehetett mlepetve oly inditványok által, melyek a mhivóban előre nem jeleztettek; nem is adnak se a törv., se az alapszabályok jogot oly casuistikus tárgysorozat követelésére, mint a minőt felp. perirataiban jelez. Minthogy tehát a neheztelt tárgysorozat ugy a törv. 177. §., mint az alapszabályok 7. §-ának mfelel és igy a kereskedelmi törv. 174. §-ának alkalmazására alap nincs, a kereset elutasítandó volt. — Curia : Hhagyja a kereskedelmi törv. 177. §. és az alp. részvénytársaság alapszabályai 7. §. alapján és azért: mert ugy a hivatkozott törvénytétel, valamint az alapszabályok vonatkozó rendelkezése a közgyűlés tárgyát képezendő sorozatnak mjelölését rendelik ugyan, de az, h. a tárgysorozatban a közgyűlés elhatározása alá tartozó kérdéseknek mily alapon és mily irányban ajánlott megoldása tekintetében a részletes adatok és igazgatósági javaslatok is eleve közzététessenek, előírva nincs, a mtámadott közgyűlési határozat alapjául szolgált tárgysorozat tehát a törv.-ben előirt kelléknek mfelel. (93. szept. 13. 1204.) 182- §• 13554. Curia: Az alsóbb fokú bíróságok helyes indokok A részvény- aiapjan hagyták figyelmen kivül az alp.-i czég helytelen mjelötarsasag ve- j£s£re a]apitott alp.-i kifogást. Helyes indokok alapján állapították zéngazgato^ m ^ . ^ r)eres felek között 10 évi időtartamra szerződésileg janak elbocsa- , , tása megállapított szolgálati viszony állott fenn, valamint azt is, h. alp. törvényes ok nélkül bocsátotta el a felp.-t szolgálatából, a miért neki az alp., mint szerződést szegő fél, felelősséggel tartozik. E felelősségnek a jelen perben összegileg megállapítható mérvét helyesen állapította meg az elsőbiróság, a szerződésileg kikötött 2400 frt évi fizetésének a kereset beadásáig lejárt egy havi járandóságában, mivel ez az összeg a szolgálatból a szerződési idő letelte előtt törvényes ok nélkül elbocsátott felp.-t az elsőbiróság ítéletében íelhozott az alább előadandó indokoknál fogva már most feltétlenül megilleti. A kereset jogalapjául vett végkielégítés czimén akár e szerződés, akár törv. alapján mit sem követelhet; mert a szerződés végkielégítés iránt rendelkezést nem tartalmaz és olyan jogszabály sem létezik, mely a mhatározott időre szerződtetett részvénytársasági vezérigazgatónak, a mi a felp. volt, jogellenes elbocsátása esetéire végkielégítésül bármi összeget biztositana. A másodbirócág ítélete indokaiban felhívott ipartörv. 92. §-ának a felmon-