Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 179 <3ásra vonatkozó rendelkezése sem nyerhet a jelen esetben alkal-1875 : XXXVíl. mazást; mert eltekintve attól, h. felp. keresetét erre nem is ala- t. cz. pitotta, a törv.-nek ez a rendelkezése, a felp.-re, mint a részvény- 182 §• társaság volt vezérigazgatójára, egyenesen nem is vonatkozik, ~ részvény a mi a felp.-nek a szerzó'dés jogellenes felbontásából szármáz- 1arsasa9 y*" tátott további igényeit illeti: e tekintetben az alsóbiróságok ^^ake^boclá általános magánjogi elveknek mfelelően helyesen mondották ki, ^ h. ezek csak mint kártérítés czimen támasztható igények jöhetnek elbírálás alá. Kártérítés czimén követelheti ugyan az elvállalt szolgálat további teljesítésére késznek nyilatkozott felp. a szerződésileg megállapított fizetést és pedig esetleg a szerződésileg mhatározott egész idő tartamára is: azonban a fizetéshez csak a szerződésileg megállapított havi időszakban és csak addig az ideig van joga, a meddig felp. is abban a Jielyzetben lesz, h. alp.-nél a szolgálatot a szerződés értelmében teljesíthetné. Felp. ugyanis nem panaszkodhatik kárról az esetben, ha idó'közben az A) a. szerzó'désnek mfeleló' dijazással másutt nyer alkalmazást, mivel ily esetben az alp. részére lekötött tevékenységeért egyébként lesz kárpótolva, ha pedig az alp.-sel kötött szerzó'dés tartama alatt bármikor s bármi okból szolgálatképtelenné válnék: a munkaképtelenség tartama alatt szintén nem követelhetne fizetést, mivel ahoz, eltekintve a rövidebb ideig tartó akadályoztatástól, a szolgálatnak alp.-nél folytatása esetében sem volna joga. Az imént előadottakból kiindulva, habár -az a körülmény, h. felp. keresetében végkielégítés czimén, a per további folyamában pedig kártérítés czimén követeli a részére szerződésileg biztosított fizetést, mint az alp. által jogellenesen igénybe nem vett szolgálatának egyenértékét, a prdts 68. §. fogalma -alá eső jogalap-változtatást nem képez, e miatt tehát felp. keresete véglegesen el nem utasitható: mindamellett felp. keresetének azzal a részével, mely a kereset beadásáig lejárt időn túlra követelt fizetés megítélésére irányul, részint mint időelőttivel, részint mint ez idő szerint el nem birálhatóval helyesen utasíttatott el azért, mert felp. követelésének nagy része eddig még le nem járt, az tehát feltétlenül időeló'tti; a per folyamában lejárt része pedig az imént vázolt olyatén esélyek bennem vagy be következésétől függ, a mely esélyek a jelen perben sem kiderítve, sem kellőleg mvitatva nem lettek és igy azok jogi következményei e perben •alaposan el sem bírálhatók stb. (95. ápr. 18. 503/94.) 13555. Curia: A felp. által keresetileg érvényesített nyugdíjigényének megállapítására kétségtelenül a 27. a. csatolt nyugdíjszabályok irányadók. Ezen szabályok 14. §-ának 1. pontja értelmében pedig az igényjogosult nyugdíjhoz való igényét csak abban •az esetben veszíti el, ha valamely mbecstelenitő cselekményért -a büntető bíróság által jogerejüleg történt elitéltetése — vagy a 12*