Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 177 a vétkes gondatlanságot is megállapítja. A felp. azonban a B. J. köny-1875 : XXXVII. velője által az 1884. évben és a megelőző években követett eljárás t. cz. miatt szenvedett károsodásával az akkori igazgatóság tagjainak 176. §. i s ezek között az alp.-nek is olyan ténykedését vagy mulasztását, ^z Í9az9aióa mely a vétkes gondatlanság fogalma alá vonható lenne, ág felelőssége. perben ki nem mutatta. De nem is részletezte B. J. könyvelőnek azokat az egyes tényeit, a melyekkel a károsodást előidézte, nem mutatta ki minden egyes tényeinek kárt okozó eredményét s h. azok külön milyen okozati összefüggésben állanak az alp., mint igazgatósági tagnak cselekvésével vagy mulasztásával. Ezek szerint íelp. keresetével elutasítva s mint pervesztes a perköltségben marasztalva helyesen lett. (95. nov. 8. 881|94.) 13553. Nyíregyházai tsz.: A kereskedelmi törv. a részvé- 177. §. nyesek érdekének megóvása végett számos alaki rendelkezést A közgyűlés tartalmaz, melyeknek közös czélja az, h. a részvényesek valódi tárgysorozaakarata a közgyűlésen érvényre juthasson s meg legyenek óy&iának közzétémásrészt oly inditványok okozta mlepetéstől, melyek iránt elő- telelegesen tájékozva nem lettek. Ily intézkedéseket tartalmaz nevezetesen a törv. 177. §-a, a midőn rendeli, h. a közgyűlés tárgyai minden mhivóban kitétessenek. Bizonyos az is, h. a részvénytársaságoknak jogukban áll ezen garantiális intézkedéseket alapszabályaikban a törv. keretén belül bővebben kifejteni, az általános törvényes rendelkezéseket azok szellemében részletes határozatokkal pótolni, mely alapszabálybeli intézkedések a részvényesekre és az igazgatóságra ép oly kötelezők, mint maga a törv. Bizonyos végre az is, h. minden garantiális rendelkezések jogi természetükhöz képest szoros magyarázatot igényelnek és opportunisticus felfogást sem pro, sem contra nem tűrnek; mert a mennyire félelmes lehetne a tág magyarázat az egyes részvényesre, ép oly káros lehetne a részvényesek összes érdekére az, ha általa a bíró az egyes részvényesnek módot nyújtana arra, h. ha a közgyűlés határozatainak msemmisitését kinyervén, ezt elegendő törvényes alap nélkül kieszközölhessék. Közömbös tehát : üdvös vagy sérelmes-e a mtámadott határozat ? kis vagy nagy szótöbbséggel hozatott-e ? mily módon lett az igazgatóság inditványa a közgyűlésre előkészítve ? Itt és a jelen perben is egyedül az képezi elbirálás tárgyát, vájjon az A. a. mhivó, melynek felp. által vitatott szabálytalanságára van a kereset alapitva, mfelel-e az alkalmazandónak kimondott szoros magyarázat szerint a törv. és az intézeti alapszabályok alaki rendelkezéseinek. Erre nézve a biróság akként van mgyőződve. h. a neheztelt A. a. mhivó egyik pontja a másikkal összefüggésben van, egymást kiegészíti és törvényszerűség kérdésében egymás nélkül nem bírálható. Ha ily módon figyelembe veszszük, az első pont a vezérigazgató Márkus : Felsőbíróságaink elvi határ. VIII. 12