Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 159 az esetben volna joga követelni, ha a társasági könyvek és az ezek 1875: XXXVII. álapján készült mérleg a kezelésről teljes felvilágosítást nem nyujta- t. cz. nának, már pedig az előbb emiitett jogával felhívott nem élt, szá- -^5. §• madást tehát ezúttal nem követelhet. (96. szept. 17. 2077/96.) Betéti társa13536. Budapesti tábla : A kereskedelmi törv. 38. §-ának abból sag' a rendelkezéséből, h. a czégvezetői minőség a czégvezetőt a kereskedelmi üzlet folytatásával járó, bíróság előtti és bíróságon kívüli minden ügyletre és jogcselekvényekre feljogosítja, önként következik, h. a kereskedő, illetve a kereskedelmi társaság üzletének folytatásából kifolyó minden peres ügyben a bírósági idézésnek a czégvezető kezéhez történt kézbesítése épen oly hatálylyal bír, mintha az maga a kereskedő, vagy a társaságot a képviseletre jogosított valamelyik tag kezéhez adatott volna. Ugyanis a törvényben használt „feljogosítja" szónak csak az az értelem tulajdonítandó, h. a czégvezető, a ki a főnökével teljesen hasonló jogkörrel bir, a főnököt mindazokban az ügyekben, melyek az üzlet folytatásával járnak, feltétlenül képviselheti, a nélkül azonban, h. a főnök hatalomkörét akár be-, akár kifelé korlátozhatná, de ebből meg az következik, h. a czégvezető jogkörével az érintett természetű ügyekben ugyanazok a kötelességek vannak egybekapcsolva, melyeket a törv. magára a főnökre ró, vagyis akkor, ha a főnök nem kívánja maga a képviseletet gyakorolni, a czégvezető teheti ezt ugyanavval a jogkövetkezményiig el, a mivel maga a főnök tette, vagy tehette volna. Hogy a „feljogosítja'- szónak a fent kifejtett értelem tulajdonítandó, kitűnik a kereskedelmi törv. 93. §-ából is ; ez a törvényszakasz ugyanis nem azt rendeli, h. a társaságot bíróságok előtt a képviseletre jogositott tagok mindegyike köteles képviselni, hanem azt ezeknek mindegyike képviselheti, tehát képviselheti oly személy is, a ki a főnökével hasonló jogkörrel bir. Minthogy pedig a tárgyalásra idéző végzés alp. czégnek czégvezetöje kezéhez a törv. által előirt módon kézbesittetett ; minthogy az ily módon eszközölt kézbesítés a fent kifejtettek szerint éppen oly hatálylyal bir, mintha az maga a társaság képviseletére jogositott beltag kezéhez történt volna ; továbbá minthogy az ilykép megidézett képviselő a tárgyaláson mjelent és habár csak óvatosságból is, de a védelmet alp. czég helyett mégis előterjesztette; minthogy a czégvezető által megidézett társaság helyett mjelent czégvezető tetszésétől nem tehető függővé az a kérdés, h. a társaság a czégvezető kezéhez adott idéző végzés által törvényszerűen megidéztetett-e, s a társaságot akarja-e képviselni, vagy nem; továbbá minthogy a jelen per tárgyát képező vitás kérdés alp. társaság tagjai közt fennálló és igy nem személyes viszonyból származik, a dolog természete szerint tehát a vitássá tett kérdés kétségtelenül oly ügyletre vonatkozik, mely a kereskedelmi üzlet folytatásával kapcsolatos, melyben tehát a czégvezető eljárni a