Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

KERESKEDELMI TORVÉNY. 143 követelés alp. ellen meg nem illetvén, őt el kellett utsitani. (94.1875: XXXVII. szept. 10 49,810/94. — Curia : Hhagyja annyival inkább, mert az által, t. cz. //. alp. jogutódja félp.-t az alp.-töl átvett üzletben előbbi minőségben és 59. §. korábbi fizetése mellett alkalmazta, az alp. által tett felmondás hatálya Elbocsátás 13516. Curia: Az 1. a. felfogadó levél szerint, a felp. az alp.-nek 2,500 frtot tartozik mfizetni, ha a szerződési idő lejárta előtt ok nélkül elbocsátja. Ilyen elbocsátásnak minősül a felp. részéről beismert az az eljárás, melylyel a határozott hatáskörrel szerződtetett, alp.-t e hatáskörében nem pusztán korlátozta, hanem abból kimozdította s az alp.-nek helyzetét abban a gyárban, melynek vezetésére és kezelésére szerződésileg hivatva .volt, lehetetlenné tette az által, h. a pénztár kezelését és a gyár műszaki vezetését más-más egyénekre bizta, ;i forniaszerü elbocsátás helyett oda .törekedett, h. az önérzetében sértett, alp. állását mentől elébb elhagyja és mit sem változtat ezeken a viszonválaszban beismert az a körülmény, h. az alp. ezt az eljárást egy ideig tűrte, mert az belenyugvásnak csak abban az esetben volna tekinthető, ha részére egyáltalán valami mfelelő teendő jelöltetett volna ki. Ezek szerint az alp. részére a felfogadó levélben biztositott végkielégítési összeg az alp.-nekannyival inkább jár, mert a felp. keresetét arra nem is alapította h. a szerződési viszony időelőtti felbontására az alp. különös okot szolgáltatott s a mennyiben a per folyamán e részben felhozatott, h. az alp. vezetése alatt a gyárban elfoglalt munkások között elégedetlenség mutatkozott s h. a gyártmányon az alp. vezetése idejében minőségi hanyatlás lett volna észlelhető. (96. febr. 25. 1509/94.) 13517. Budapesti tábla: A felhivott alp.-nek a kereset idő- 62. §. előttisége miatt tett kifogását az elsőbiróság által felhozott indok- Alkalmi egyeból s a mennyiben ez a kifogás a kt. 108. §-ára is alapitott, sülés. azért kellett mellőzni, mert a peres felek közös husmérésre nézve fennállott társaság, tekintve, h. közös czéget nem használtak, nem közkereseti társaságnak, hanem a kt. 62. §-a értelmében alkalmi egyesülésnek tekintendő, s mert alp. maga sem állitván, h. a társaságnak valamely még nem értékesített közös vagyona vagy függő ügylete volna, a kt. 108—120. §-ai szerinti felszámolási eljárásnak ez esetben tárgya sem volna, Az ügy érdemében a felhivott alp tagadta ugyan, h. a közös üzletet egyedül ő vezette, de nem vonta kétségbe, h. az üzlet vezetésében ő is befolyt, h. az ő kez<'hez is folytak be az alkalmi egyesülést illető pénzek, s h. nevezetesen a felhivó felp.-től a közös üzlet czéljaira az A. alatti clisinervényekben emiitett 1907 frt kézpénzt átvette ; az 1999. sz. nyilatkozatában foglalt azt az állítását pedig, h. a társaság közös okiratait felp. kezelte és őrizte meg, az előző felhivási permszünt. (96. szept. 3. 776/95.) felmondásnelleül.