Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 141 vábbi szolgálattétel alól nemcsak felmentve lett, de neki a szol-1875: XXXVIL gálattétel egyenesen lehetetlenné tétetett. — Curia: Hhagyja. (95. t. cz üzept. 3. 1236/95 J. 95. 39.) 13514. Curia: Panaszolja az alp., h. miután kereskedelmi 59. §. üzleti szokás szerint az az utazó, a ki alkalmaztatása körében Elbocsátás nem létesitett a iavadalmaztatásával mfelelő arányban álló üzleti felmondásnál* forgalmat, utazói minőségben alkalmasnak nem tartható, a feleb- Kmbezési biróság sem határozhatott abban a kérdésben, h. az alp. jogos okból bocsátotta-e el a felp.-t szolgálatából, a nélkül, h. ki ne hallgatta volna, az alp. részéről ily kereskedelmi szokás létezésének bizonyítására ajánlott szakértőket, de ez a panasza sem volt figyelembe vehető. A felp.-el kötött A- . a. szolgálati szerződésben ugyanis ki vannak jelölve azok a helyek, a hol a felp. az alp. áruinak üzleti forgalmat létesiteni köteles volt s ki van kötve az is, h. felp. a kijelölt területeken belül akkor és oda köteles utazni, a mikor és hová azt az igazgatóság jónak találja. Minthogy pedig bizonyos árukra nézve az üzleti forgalomnak mhatározott területekben és időben való létesítésénél ennek eredménye a helyi viszonyok és körülmények befolyása alatt áll, ennélfogva kétségtelen, h. az üzleti eredménynek nagysága, a melynek létesitése a fclp.-nek szerződésszerű feladata volt, nemcsak az ő tevékenységétől, hanem egyéb körülményektől is függött, következőleg még ha létezik is oly kereskedelmi szokás, a mely a keresk. utazó alkalmasságát az általa létesitett üzleti forgalom eredménye szerint határozza meg ez a felp. irányában nem nyerhetne alkalmazást s az a fenforgó esetben az ügy eldöntésére lényeges körülményt nem képezhetvén, annak megállapítása végett a bizonyitásfelvétel mellőzése által a felebbezési biróság jogszabált nem sértett meg. Alaptalan az alp.-nek az a panasza is, h. a kereskedelmi, utazókra nézve fennálló üzleti szokás alkalmazásától eltekintve is már magában véve a létesitett üzleti forgalom csekélysége elegendő okát képezhette a szolgálati szerződés felbontásának. Azokat az eseteket, a melyekben a kereskedelmi üzletnek főnöke segédjét felmondás nélkül azonnal elbocsáthatja, az ipartörvényről szóló 1884: XVII. t. cz.-nek a kereskedelmi törv. 59. §-a helyében lépett 94. §-a sorolja fel. A törvényben felsorolt eseteken kivül más okból a szolgálati szerződés csak ennek különös kikötése esetén bontható fel. A segéd által szolgálati tevékenysége körében a főnöke érdekében kimutatott üzleti eredmény csekélysége egymagában véve a szolgálati szerződésnek azonnal való felbonthatása okául a törvényben nincs mjelölve. Ilyenül az az AV. a. szerződésben sem lett a felp.-el szemben kikötve. A szerződésileg elvállalt kötelességnek nem kellő teljesitése szempontjából a főnek az ipartörvény 94. §. b) és c) pontjainak rendelkezései szerint csak akkor bonthatja fel a szolgálati szerződést,.