Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

ÜGYVÉDI RENDTARTÁS. 105 §-ból, mely „felmerült vádat8 azaz jogos vádat tételez fel : kö-1874 : XXXIV. vetkezik, h. a vácielv az ügyvédek ellen irányuló fegyelmi eljárásion is * cz. érvényesül, h. tehát a törvényben tüzetesen mjelölt vádközegek indítványa 7Önélkül sem Ítéletnek, sem vád alá helyezésnek, de még csak a fegyelmi * eM/elm Vfteljárás elrendelésének sincs helye. Minthogy pedig jelen esetben pa- S($' naszos nincs és a kamara ügyésze, meg az ügyész vádat nem emelt, a vádlás jogát pedig maga a fegyelmi biróság az ügyvédi kar képviseletében nem gyakorolhatja, mert erre a 75. §. utolsó bekezdése szerint a kar képviseletében egyedül a kamarai ügyész van hivatva : ennélfogva az elsőbiróság lényeges eljárási szabályt sértett meg, a midőn dr. J. M. ügyvéd ellen jogos vád nélkül a fegyelmi eljárást elrendelte s egyben őt vád alá helyezte: miért is a felebbezett végzést msemmisiteni és a kamarai ügyész indítványához képest az iratoknak a 73. §-ban foglalt intézkedés esetleg foganatosítása végett az ügyvédi kamara választmányához való átételét elrendelni kellett. (95. decz. 21. 587/95.) 13480. Curia: Tekintve, h ügyvéd ellen az ügyvédség 79- §• gyakorlatától való felfüggesztés az 1887 : XXVIII. t. cz. 4. §. b) Fdfüggesziés pontja értelmében, a miatt rendeltetett el, h. nyereségvágyból('9ljaí01 a <0 elkövetett bűntett miatt jogerősen vád alá helyeztetett ; tekintve, h. a felfüggesztés ezen okát az elsőfokú büntető biróságnak az ügyész részéről felebbezéssel mtámádott felmentő Ítélete nem szüntette meg, a mennyiben panaszlott ügyvéd ezen Ítélet daczára továbbra is az emiitett vád alatt áll ; tekintve, h. az elsőfokú fegyelmi biróságnak az 1887 : XXVIII. t. cz. 4. §. e) és c) pontjainak egybevetésére alapított érvelése el nem fogadható, mert a c) pontban emiitett eset beállhat a nélkül, h. az ügyvéd elébb a b) pont értelmében vád alá helyeztetett volna, jelesen akkor, ha a bünösségi Ítélet (p. o. jbg előtt folyt bűnügyben) vádhatározat nem előzte meg, vagy pedig a büntetendő cselekménynek azon minősítése, mely a felfüggesztést maga után vonja, a vádhatározattól eltérően csak tárgyalás rendjén nyert megállapítást : ezeknél fogva a szegedi ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának fentidézett határozata mváltoztattatik, . . . nagykikindai lakos ügyvéd ellen az ügyvédség gyakorlatától való felfüggesztés to rábbra is fennállónak mondatik ki és azonnal foganatosíttatni rendeltetik. (96. ápr. 25. 169.) 13481. Mi-vásárhelyi tábla : Tekintve, h. az 1874: XXXIV. t. cz. 106 §• 106. §. szerint csak azok a pénzbírságok, illetőleg pénzbünteté- Pénzbüntetések bocsátandók az ügyvédi kamara rendelkezésére, melyek azse^ ,l0V(íf0rdiügyvéd vagy a fél ellen alkalmaztattak, illetőleg szabattak ki ; a zugirász pedig sem fél, sem ügyvéd nem lévén, az ilyen ellen kiszabott pénzbüntetés az 1892 : XXVII t. cz. 38. §. irt czélokra fordítandó. Ezzel a helyesbítéssel az elsőbirói Ítélet indokolása tása.