Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

104 ÜGYVÉDI RENDTARTÁS. 1874 : XXXIV. igyekszik nyilatkozatában eljárását s más részről tekintve azt t. cz. h. a felebbezett határozatban felhozott körülmények egyáltalában 75 § nem olyanok, melyek indokul szogálbatnának a fegyelmi eljárás Fegyelmei- mellőzésére, mert a bíróság nem tetsző ítélete bírálatának semmi jaias. körülmények között sem lehet módja az oly kifejezések használata, minőkkel a panaszlott ügyvéd fellebbezvényeivel élt : a felebbezett határozat mváltoztatásával a panaszlott ügyvéd ellen az 1887 : XXVIII. t. cz. 3. §-a alapján a fegyelmi eljárás megindítása elrendeltetik s minthogy vizsgálatnak szüksége fenn nem forog, ugyanő vád alá is helyeztetik. (94. szept. 29. 492/94.) Ügyvédjelölt 13478. Kassai ügyvédi kamara : Sch. V. ügyvédjelölt elleni fegyelmi vét- fegyelmi ügyben határozott : A fegyelmi bíróság ez ügybeni illesege. tékességét, illetve hatáskörét megállapítja, és az összes iratokat érdemleges indítványtétel végett a kamarai ügyésznek visszaadatni rendeli. Mert nem fogadja el a fegyelmi bíróság a kamarai ügyész azon nézetét, miszerint a jelen esetben tárgyalásnál elkövetett sértésről lenne szó és igy nem az 1887 : XXVIII. t. cz. 3., hanem annak 2. §-a lenne alkalmazandó. Nyilvánvaló ugyanis, h. a törv. a bíróságok tekintélyének megóvása czéljából csakis a szóbeli közvetlen sértésekre nézve adta meg az azonnali rendbírság kiszabása által gyakorolható retorsio jogát, míg az írásbeli, nem közvetlen sértéseket az ügyvédi kamarák fegyelmi hatáskörébe utalta. Ebből folyólag a pertárban megtartott jegyzőkönyvi tárgyalásnál, illetve a jegyzőkönyvbe iktatott perbeszédben elkövetett sértések nem „tárgyalásnál", hanem „beadványban" elkövetetteknek tekintendők, melyekre nézve az 1887 : XXVIII. t. cz. 3. §-a alkalmazandó. Igaz ugyan, h. a most érintett §. kizárólag ügyvédekre alkalmazandó, a jelen esetben pedig egy ügyvédjelölt elleni panaszról van szó, az azonban nem zárja ki, h. előzetes mhallgatás után az 1874 : XXXIV t. cz. 108. §-a alapján a panaszlott ügyvédjelölt ellen, vagy esetleg az idézett törv. 15. §-a és az 1887 : XXVIII. t. cz. 3. §-a alapján annak főnöke ellen az eljárás ezen fegyelmi bíróság előtt folyamatba tétessék. (95. jun. 25. 420/95.)— Curia: Hhagyja (95. okt. 12. 456/95.) 13479. Curia : Az 1874 : XXXIV. t. cz. 79., 100. és 101. §-ai a kamarai ügyész, ügyész és magánpanaszos személyében tüzetesen kijelöli a vádközegeket ; ezeken kivül tehát vádat senki sem emelhet. A bíróság vagy más hatóság pedig fegyelmi feljelentést tehet ugyan (79. §.), de ebből csak ugyan lesz vád, ha azt valamely vádközeg magáévá teszi. A 83., 84., 89. §-okból, melyek a vádlás, illetve a vádlott felmentése vagy mbüntetésére irányuló inditványozási jogot a kamara ügyészének tartja fenn és a 100. meg 101. §§-okból, melyek azt a jogot a kamara székhelyén levő ügyészre és a magánpanaszosra is kiterjesztik, végül a 93.