Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

ÜGYVÉDI RENDTARTÁS. 103 dónak előre kellett látnia, h. az általa követett eljárás feleinek 1874 : XXXIV. anyagi és erkölcsi romlását fogja eló'idézni, a mint h. ez a csó'd- t. cz nyitás és a büntető eljárás által tényleg be is következett. Vádlott, 73. §. ezen, az ügyvédi kötelességbe és tisztességbe ütköző cselek- ™<77y«»*i remények lánczolatából eredő eljárása oly súlyos, h. a fegyelmi se9bíróság csak a másodfokú büntetést, de ennek legnagyobb mértékét csak azért látta alkalmazhatónak, mert vádlott eddigelé még nem volt büntetve. — Curia : Hhagyja. (96. febr. 8. 614.) 13477. Curia : Igaz ugyan, h. az 1874: XXXIV. t. cz. 73 $-& Fegyelmi eljászerint az ügyvédi kamara választmányának csekélyebb köte- rás lességszegések esetében az ügyvédet megintő s rendreutasító határozata ellen nincsen helye fölebbezésnek ; mert az ily határozat az ügyvédi kamara választmányának s nem fegyelmi bíróságának a kamara tagjai feletti felügyeleti jogánál fogva saját hatáskörében tett jogerős intézkedését képezi. Midőn azonban fegyelmi eljárás meginditása végett tétetik feljelentés s a panasz nem az ügyvédi kamara választmányának, hanem fegyelmi bíróságának elintézése alá kerül, az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága a panaszlott és a kamarai ügyész mhallgatása után ekkor is hozhat ugyan oly határozatot, mely szerint a feljelentés vagy panasz tárgyát fegyelmi eljárásra alkalmasnak nem találván, az ügyet a választmányhoz teszi át a 73. §-ban körülirt intézkedés végett ; ezen esetben azonban már nem a választmánynak, hanem a fegyelmi bíróságnak a 79. §. alapján hozott határozatáról, tehát fegyelmi ügy elintézéséről lévén szó, ezen határozat ellen az imént idézett törvényszakasz harmadik bekezdése értelmében minden érdekelt fél, tehát az ügyész is élhet felebbezéssel. Minthogy pedig a jelen esetben a pozsonyi tábla által utasitott tsz. részéről fegyelmi eljárás szempontjából tétetett feljelentés s ezen fegyelmi ügyben hozott az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága határozatot : ezen határozat ellen a fegyelmi eljárás szabályai szerint, az ügyész felebbezési jogosultsága teljesen törvényszerű lévén : ugyanazért az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának folyó évi 48. sz. a. hozott azon határozata, melylyel az ügyésznek kellő határidőben beadott felebbezvénye visszautasittatott,mváltoztattatik s az ügyész felebbezése elfogadtatván, ennek folytán az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának az ügy érdemében 1893. 693. sz. a. hozott határozata felülvizsgálat alá vétetik és egyrészről tekintve azt, h. a panaszlott ügyvéd felebbezvényében használt kifejezések, mint azt az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága felebbezett határozatában is elismeri, a bíróságra nézve annyira sértőknek mutatkoznak, h. e miatt az 1887 : XXVIII. t. cz. 2. §-ának alkalmazása annál is inkább indokoltnak látszik, mert a panaszlott ügyvéd még menteni sem