Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)
98 ÜGYVÉDI RENDTARTÁS. 1874 : XXX1 V. indíttatott s ekként a kereset, habár annak összege az 50 frtot t. cz meg nem haladja, az 1874 : XXXIV. t. cz. 58. §-ának rendelke58. §. zését figyelembe véve, az 1877 : XXII. t. cz.-ben szabályozott Ügyvédi dijak kisebb polg. peres eljárás alá nem tartozik, az a körülmény pedig, bírósága. jL a keresetet nem maga az ügyvéd, hanem annak engedményese indította, a kereseti követelés minőségével összekötött bírósági hatáskörön nem változtat: ennélfogva a birói hatáskör ellen különben is csak a felebbezésben felhozott kifogást figyelembe venni nem lehetett. Érdemileg azonban meg kellett változtatni az elsó'biróság Ítéletét, mert az 1874 : XXXIV. t. cz. 54. §-a szerint ahhoz, h. az ügyvéd jutalomdijat és az idővesztés kárpótlását szabad egyezkedés utján mhatározhassa, az egyezkedésnek okiratba foglalása szükséges ugyan de e szakasz rendelkezése ki nem terjed arra, h. az ügyvéd az őt megillető díj és költségről szóbeli egyezség utján le ve mondhasson és a pernek ingyen vezetését okirat nélkül is el ne vállalhassa. (92. máj. 25. 5866.) — Curia : Hhagyja (93. ápr. 7. 9866 92.) 13466. Budapesti tábla : Az 1874: XXXIV. t. cz. 58. §. arról az esetró'l intézkedik, melyben az ügyvéd diját és költségét az általa képviselt fél ellenében per utján érvényesiti és ez esetben azt rendeli, h. az ügyvédnek saját fele ellenében meg nem állapított dija és költsége iránti perekre nézve a perbíróság illetékes. A jelen esetben azonban felp. I. r. alp. ügyvédet oly dij és költség iránt vonta perbe, mely elhalt férjének I. r. alp. által történt helyettesitésébó'l merültek fel, a helyettes és az azt helyettesítő ügyvéd közti viszonyból eredő eme követelés tehát a fent idézett törvényszakasz intézkedése alá nem esik, a mennyiben a helyettes ügyvédnek helyettesitőjétől követelhető dija a perbíróságnál megállapítás tárgyát nem képezi, minthogy ott csak a mhatalmazott ügyvédnek a mbizó ügyfele elleni dijai állapithatók meg : ekkép tehát félj), elhalt férje, mint helyettesitett ügyvédnek I. r. alj), helyettesítője elleni követelését az eljáró jbg-nál, mint személyes bírósága előtt érvényesíteni annál inkább jogosult, mivel alj), ennek személyi illetősége ellen kifogást nem tett, és igy felp. az I. r. alp., mint főkötelezettel szemben illetékes bíróság előtt indítván meg perét, a csak másodsorban perbevont II. r. alp. pedig az I. r. alp. illetőségét követvén, II. r. alp.-nek a birói illetőség elleni kifogása figyelembe vehető nem volt, miért is az eljáró jbg-nak illetőségét megállapítani és azt a további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. — Curia : A felfolyamodás hivatalból visszautasítja. (93. aug. 23. 8486.) 13467. Curia : A másodbiróság Ítéletét a kamatokra és a perköltségre vonatkozó részében mváltoztatni s e tekintetben az elsó'biróság ítéletét hhagyni s illetve felp.-t kamatkövetelésével elutasítani, a perköltséget pedig kölcsönösen mszüntetni kellett. Mert a mbizó a vitássá vált ügyvédi dijakra és költségre nézve azoknak