Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)
96 ÜGYVÉDI RENDTARTÁS. 1874 : XXXIV. a munka teljesítése sem bizonyítandó, a keresetnek hely adandó, t. cz. ha a vitatott utólagos kötelezés mtörténte bizonyittatik. (94. jun. 54. §. 29. 7437/93.) Ügyvédi dij. 13459. Guria : Habár az ügyvéd ügyvédi munkadiját bizonyos összegben felének fel is számitotta, ez nem zárja el ó't attól, h. perre kerülvén a dolog, uj felszámítását magasabb összegben érvényesítse. (95. decz. 28. 9067/95.) 13460. Guria: Alp. kifejezetten beismerte, h. íelp.-t, — a ki ügyvéd, — mbizta azzal, h. az alp. és egy drávaszentmártoni lakos között fenforgó vitás kereskedelmi ügynek kiegyenlitését közvetítse. Minthogy pedig az ügyvédekre vonatkozó 1874: XXXIV. t. cz. az iránt külön nem rendelkezik, h. az ügyvéd a pernek megindítása eló'tt Írásbeli mhatalmazás nélkül arra nincs jogosítva, h. mbizója érdekében peren kívül egyezkedéseket közvetítsen : a másodbiróság ítéletének mváltoztatásával felp. dij követelési jogát annyival inkább megállapítani kellett, mert alp. a 9./- alatt bemutatott levélben felp.-t költségszámla elküldésére hívta fel, ezzel tehát alp. a felp. követelési jogosultságát is beismerte. (93. nov. 4. 3581/93.) 13461. Budapesti tábla: Ha az ügyvéd mhatározott évi fizetés mellett állandó alkalmazást vállal ügyvédi teendők tekintetében, akkor az őt alkalmazótól annak peres ügyei viteléért a mhatározott évi fizetésen felül még külön díjazást nem követelheti ha csak az ellenkező ki nem köttetett. Ha az ügyvéd annak daczára, h. képviseltje személyes bélyeg- és illetékmentesség kedvezményében részesül, ennek peres ügyeiben bélyegeket használt, eme felesleges kiadása mtéritését nem követelheti. Az ügyvédi költség iránti perben az ügyfél nem helyezheti az adott előlegeket és az ügyvéd által behajtott összegeket viszonkeresetbe, mert az előlegek természetük és czéljuknál fogva elszámolás tárgyát képezvén, az azok visszafizetése iránti viszonkereset lejártnak, valódinak és határozottnak nem tekinthető, s ezenfelül mindkét igény az 1874 : XXXIV. t. cz. 66. §-ában szabályozott eljárásra és a tsz. hatáskörébe tartozik. — Guria: Hhagyja. (93. szept, 13. 8335/93.) 13462. Győri tsz : Alp. a f. é. nov. 4. kitűzött perfelvételi határnapon személyesen mjelenvén, 1893. nov. 13. határnappal ügyvédvallásra utasíttatott, minthogy azonban ezen határnapon ügyvéd által képviselve meg nem jelent, sem 1893. nov. 28. igazolással nem élt, így a prdts 111. §-hoz képest a kereseti tények és állitások valóknak lévén veendők s ehhez képest alp.-t a bíróilag mérsékelt ügyvédi munkadíj s ennek a perindítástól számított 6°/0 kamataiban marasztalni kellett. Ellenben az 50 frt 98 kr. felszámított költségtöbblet, mint meg nem állapított