Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

ÜGYVÉDI RENDTARTÁS. 93 talán izben figyelmeztetve is lőn, sőt bepereltetvén. birói egyes-1874 : XXXIV. ségben fizetési Ígéretet tett, a mely Ígéretének be nem tartása t- cz. hanyagsága beszámithatóságát fokozza, mert önmagában azon 18- §• tény, h. mint ügyvéd felsőbb hatósága irányában fennálló tartozását Ta9^J nem peressé engedi tenni, vele szemben a köteles tiszteletet a biróság fizetése ™vnt részéről is apasztja; annál inkább mszünteti ama igényt, h. a vétsé9jogsegélyt kereső közönség irányában bizalommal legyen, de viselkedése sérti a saját — az ügyvédi kar tekintélyét és állását, mert nem óvja meg a kar iránt mindenhonnan elvárható tiszteletet, hanem azt aláásta, a mikor a biróság beavatkozását szükségessé tette. A bekövetkezett mulasztás igazolására panaszlott alapos okot felhozni képtelen, mert ha akadály fenforgott, ugy fizetési kedvezmény engedélyezésére a kamara választmányához fordulhatott. Az évi tagdíj oly csekély összegű, h. annak nem fizetése vagy nem fizethetése önmagában is mfosztja az álláshoz kötött bizalomtól és a tekintélyt mtöri, mert a társadalmi előkelő állást elfoglaló ügyvéd fokozottan köteles kötelezettségének mfelelni, h. ez által jó példával előjárjon a jogsegélyt kereső közönség előtt. A bekövetkezett mulasztás által vádolt ügyvéd súlyos beszámitásu hanyagságot követett el, mert a mulasztást évről-évre ismételte, a figyelmeztetéseket figyelemre nem méltatta s a törvényszegést ismételte. Ezen magaviselete által a kar becsületét és tekintélyét sértette, önmaga iránt pedig az igényelt bizalmat és tiszteletet megingatta, azért a fegyelmi biróság mulasztását súlyos természetűnek találta, különössen a birói egyességben tett fizetési igéret teljes elhanyagolását rosszalta, az ismételt felhívásokra tanúsított engedetlenséget szinte oly súlyos oknak vette, h. az ítélet rendelkező részében mszabott büntetést alkalmazni kellett. A kamara ügyészének azon indítványa, h. panaszlott ügyvéd a 68. §. a) pontjába ütköző vétség elkövetésében bűnösnek kimondassák, mellőztetett mert a felhozott pont alapján az ügyvédnek ügyfeleivel szemben tanúsított eljárása vehető bírálat alá. (95. márcz. 18. 214/95.) — Curia: Hhagyja. (95. jul. 20. 337/95.) 13452. Curia : A pártfogó ügyvéd jogköre sem terjed többre, 27. §. mint a mbizott ügyvéd rendes jogköre. Az 1874 : XXXIV. t. cz.-nek Pártfogó ügy62. §-a e szerint az ügyvédi mhatalmazvány az ügyvédet csak vé(íazokra az intézkedésekre jogosítja fel, a melyek a reá bízott ügy rendes vitelével és teljes befejezésével egybekötvék, mig mint ezt az erdélyi részekben érvényben levő oszt. p. telekkönyvnek 1008. §-a is rendeli, az egyezségek mkötéséhez külön, egyezségek mköthetésére is kiterjedő mhatalmazvány szükséges. Minthogy pedig a felp. részére a marosvásárhelyi ügyvédi kamarának 652/93. sz. hivatalos átirata szerint pártfogó ügyvédül kirendelt dr. Sz. K. ügyvéd sem a 3879/93. sz. kereset mellett, sem pedig a 705/94. sz.