Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

92 ÜGYVÉDI RENDTARTÁS. 874 : XXXIV. t. cz. 5., 12. és 13. §-ai szerint a joggyakorlatnak kizárólagosnak t. cz. és állandónak kell lennie, azok, a kik más állásban vannak. — 5- §- nem számitva a 11. §. b) pontja eseteit, joggyakorlatra nem lépVgyvédjelölt. hétnek; minthogy pedig kérvényező árvaszéki jegyző jelenleg árvaszéki ülnök, megyei szolgálati viszonyban áll, ezen hivatali állása összeférhetlen azzal, h. ügyvéd melletti működése esetén is a jelöltek lajstromába felvehető legyen. (96. febr. 14. 445/96.) 13450. Curia: Az 1887 : XXVIII. t, cz. 2. és 3. §-ának kivételes rendelkezése, mely az abban kitett esetekben az ügyvédeket az 1879 : XL. t. cz. 46. §-ának alkalmazása alól kivonja és saját fegyelmi bíróságuk illetékessége alá helyezi, az ügyvédjelöltekre, ebbeli világos intézkedés hiányában, ki nem terjeszthető, tehát annak, h. az iratok a felhivott ügyvéd segédje által a tárgyalásnál használt sértő kifejezések mtorlása czéljából az ügyvédi kamara fegyelmi biróságához áttétessenek, helye nincsen. (94. decz 12. 11810/93. Ü. L. 95. 2.) 1^' §• 13451. Pozsonyi ügyvédi kamara : A pozsonyi ügyvédi kamara Tagdíj nem némely tagjai az évi tagdíj járadékokat huzamosabb időn át nem fizették, fizetése mint mjért 18go. máj. 11. tartott közgyűlésben a kamara tagjai elhatávétség. rozták, h. azon ügyvédek ellen, kik tagdíjtartozásukat a beperlés után 30 nap alatt ki nem egyenlitik, mulasztásuk mtorlása végett fegyelmi eljárás teendő folyamatba. A közgyűlés ezen határozatát az igazságügyi miniszter hhagyta és erről az összes tagok értesitve lettek. Ezen szigorú intézkedés foganatba veendő volt, mert a tagdijak hátraléka több ezer frtra felszaporodott, a folyó kiadások nem voltak fedezhetők és a kamarai intézmény ez által veszélyeztetve lett. A panaszlott ügyvéd minden évben a kamara pénztárosa és a kamara ügyésze által hátralékos dijaira figyelmeztetve lett, sőt bepereltetése előtt, majd a fegyelmi panasz mtétele előtt hanyagságára és ennek következményeire a kamara ügyésze részéről figyelmeztetve lett. Dr. K. J. ügyvéd 1892. jan. 27. az elmúlt időre fennállott 71 frt 75 krnyi tagdíjtartozásra bepereltetvén, birói egyességgel a fizetést 1892. márcz. 1-ére igérte, de kötelezettségének eleget nem tévén, ellene a végrehajtás is kérelmeztetett, Mindezek daczára fizetést nem telj esitett, csak akkor, a midőn 1894. a kamara ügyészének a fegyelmi eljárást elrendelő indítványát illetve erre hozott határozatot kézhez vette, de 1894. aug. 1-én is csak a beperelt összeget egyenlítette ki. mig 1892., 1893. és 1894. évekre ma is tartozásban vezettetik. Az ügyvédi rendtartás 18. §-a a kamarát feljogositja tagjaitól évi dijat szedhetni, mely évről-évre 10 frtban lett mhatározva; ebbeli kötelezettségének panaszlott eleget nem tett, mszegte az 1874: XXXIV. t. cz. rendelkezését. A nem fizetés által szántszándékkal mulasztást követett el, mert kötelezettségét ismerte, a melyre szám-