Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

DOLOGI JOGOK. 85 a kegyuraságból kifolyólag a verseczi rom. kath. plébániával járó Dologi terhek. terheket 1888.-ig viselte és pedig állítása szerint nem mint kegyúr, Kegyúri jog. hanem alp. akaratából, tehát szerződésileg; miután pedig ezen szerződési viszonyt 1870. jan. 1-től kezdődő hatálylyal felmondotta, de a terheket annak daczára 1888,-ig bezárólag viselte és ezen költekezései 15,517 frt (57 krra rúgnak, ennek megtérítése iránt indítja keresetét, vagyis a kegyuraság kérdését nem tekinti vitásnak és alp.-t állítja kegyúrnak a következő okokból: Ad. 1. Jelen esetben a peres felek között kétes a kegyúri jog dologi természete vagyis a dologi kegyuraság és e kérdés olykép volt eldöntendő, h. itt dologi ke'gyuraságról nem lehet szó, mert a felp. kir. kincstári uradalom maga beismeri, h. a kegyúri jogot 1879.-ig a verseczi r. kath. plébánia felett gyakorolta, mely jogának alapját azonban csakis 0 felsége legfőbb kegyúri jogából kell származtatni, mert felp. maga sem állítja, h. a kérdéses kegyuraság magánkegyuraság lett volna, de még régibb törvényeink és a Hármaskönyv I. fejezet 11. czime szerint 0 felsége a legfőbb kegyúr lévén, Magyarországon a pártfogó, a kegyúri jog adományozása mindig királyainkat illette, mert az általános egyházjog szerint a magánkegyuraság pápai adományozás és elbirtoklás által szereztethetvén, ennek ezen szerzési módok egyike szerint kellett volna létesülnie, pedig h. a dentai kir. kincstári uradalom ily módon és nem a legfőbb kegyúri jogból kifolyólag keletkezett, felp. nem igazolta. Ha tehát a dentai kir. kincstári uradalom kegyurasága nem volt magánkegyuraság, az nem lehetett dologi son és igy az ingatlanokkal azok megváltása és megszerzése folytán sem eo ipso, sem átruházás folytán nem szállhatott alperesi városra, mely város kegyurasági létesülésére kir. privilégium okvetlenül szükséges lett volna, milyennek létezését felp. még csak nem is állitja. Ad. 2. A H. alatti becslési okirat szerint 17G37 frt 40 krnak a váltsági összegből való levonásából még nem következik, h. ez által a kegyúri jog Versecz városa részéről kötelezőleg elvállaltatott, annál kevésbé, mivel ezen becslés egyoldalulag történt és mivel a kegyuraság elvállalása tekintetében kötelezőleg sohasem nyilatkozott. Nem oszthatja a tsz. felp. érvelését még azért sem, mert az A., B. és C. alattiakban a kegyúri jognak a város általi gyakorlásáról szó sincsen, mert a 2. és 3. alatti szerződésekben a városnak átadott és tüzetesen megjelölt jogok és javadalmak között a kegyúri jog továbbra is a kir. kincstár által gyakoroltatik, miért ezt a felp.-i uradalom csakugyan gyakorolta; mert végre felp. az U. alattival a 4. alatti jegyzőkönyvben fentartásnak időlegességét nem bizonyította. De nem fogadhatta el a, tsz. felp. érvelését még azért sem, mivel az 5. alatti kötelező nyilatkozatban a kegyuraságról szó nincsen, holott ha, felp. ezt átadni hajlandó lett volna abba okvetlenül bele-