Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

DOLOGI JOGOK. II. Hitbizomány. a) Irodalom. Katona Mór: A magyar családi hitbizomány 1894. Ugyanattól: A családi hitbizományok reformja. J. K. 1806. 1 b) Joggyakorlat. 12292. Curia- A hitbizományi gondnok feladata az 1869. Hitbizományi ápr. 7-én kelt ígazsagügyminiszteri rendelet 10. §-a szerint az gondnok Ariutódok érdekeinek megóvása és ezek érdekében a bitbizomány nevezése. birtokosának ellenó'rzése lévén, ebből következik, h. annak kinevezésénél, a mennyiben az ajánlottnak személye kifogás alá nem esik, első sorban az utódok, illetve várományosok javaslata veendő irányadóul. (95. jun. 4. 4066'94. Dt. harmadik folyam III. 1.) III. Elidegenítési és terhelési tilalom. végrehajtás foganatosi12293. Curia: Olyan ingatlan (Uhujára, amelynek tulajdonosával túsa elidegen. szemben elidegenítési vagy megterhelési tilalom van feljegyezve, végre- es ier^hajtási zálogjognak sem bekebelezése, sem előjegyzése nem rendelhető el. ^om me^e^Indokok: Az 1881: LX. t. cz. 136. §-a második bekezdése szerint a végrehajtási zálogjog bekebelezése iránt megkeresett telekkönyvi hatóság a végrehajtási zálogjog kekebelezését, az előjegyzett zálogjog igazolásának bejegyzését, illetve a végrehajtási jog feljegyzését, a mennyiben telekkönyvi akadály fen nem forog, elrendelni köteles. A törvény e rendelkezéséből nyilvánvaló, h. a végrehajtást rendelő bíróság megkeresvényének elintézésénél a telekkönyvi hatóság a fenálló nyilvánkönyvi állapot korlátaihoz van kötve s ennélfogva ebbeli eljárásának jogkörére való tekintettel, de hatáskör hiánya miatt sem teheti elbírálás tárgyává azt a kérdést, h. a nyilvánkönyvileg bejegyzett elidegenítési illetve megterhelési tilalom oly természetü-e, h. az az anyagi jog szempontjából a végrehajtási jogot nyert hitelező kielégítési igényének érvényesítését gátolhatja-e vagy sem ? Ebből következik, h. a mennyiben a telekkönyvi rendtartás 53. §-ának esete nem forog fen, a nyilvánkönyvileg bejegyzett elidegenítési illetve megterhelési tilalom oly telekkönyvi akadályt képez, melynél fogva ennek az akadálynak jogi hatályát nem érintő Ítélet végrehajtása iránt intézett megkeresést a telekkönyvi hatóság megtagadni köteles. Annak megbirálása pedig, bir-e és mennyiben a feljegyzésnek alapul szolgáló korlátolás hatálylyal a hitelező végrehajtási jogával szemben ? nem a telekkönyvi hatóságnak, hanem az illetékes bíróságnak hatásköréhez tartozván, ebből önkényt folyik, h. annak