Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

DOLOGI JOGOK. 71 t. cz., a találmányi szabadalmakról; 1895: XLI. t. cz. a védjegyek oltalmáról szóló 1890: II. t. cz. módosításáról és kiegészítéséről. b) Joggyakorlat. 12284. Curia: Ha a szakértői bizottság által a kérdéses Szerzői jog. rajzok legnagyobb részére vonatkozólag megállapított azokkal az Árjegyzék eltérésekkel szemben, melyek az ábrázolt gépek szerkezetében nem részesül mutatkoznak, bebizonyíttatnék is az: h. a felp. árjegyzék-rajzai eredetiek és h. az alp. árjegyzékében foglalt rajzok a jelzett eltérések kivételével az A. alatti rajzok utánzatai, még sem volna a keresetnek hely adható, mert mint a felebbezett Ítélet indokaiban is kifejtetett, a kérdéses ábrák a müszaki rajzok közé nem sorozhatok és ilyeneknek azért sem minősíthetők, mert azok a gépek müszaki és belső szerkezetének kitüntetésére ki nem terjednek, hanem az árjegyzékek rendeltetésére tekintettel, leginkább a szövegben felsorolt tárgyak külső alakját ismertetik a vevő közönséggel. Az A. alatti árjegyzék rajzaira tehát az 1884: XVI. t. cz. védelme ki nem terjedvén, a kereset el volt utasítandó. (93. márcz. 28. 3999/93. 12285. Budapesti tábla: Az M, alatti közokirattal kimutat- A másolat tatván, h. I. Miklós szobrász-müvész meghalt és felp. az elhalt minősége nem müvésznek az özvegye, kétséget sem szenvedhet, h. őt még ha rontja le a bia hagyaték állagához való jog meg nem illetne is, annak haszon- torlás lényét. élvezete özvegyi jogánál fogva megilleti, őt illeti tehát a hátrahagyott szobormünek töbszörösitéséből az özvegyi jog tartama alatt befolyó jövedelem; minélfogva eme jövedelem megcsonkításából származó kártéritési igényt érvényesíteni jogában állván, a kártéritési felp. felebbezéssel nem élt, az elsőbiróság itéletének azt a részét, mely szerint a kártérítés gyanánt megítélt 500 frtnak í. Miklós hagyatéka részére birói letétbe leendő helyezése rendeltetett el, ebből az okból a szerzői jog bitorlásának, alp. kártéritési kötelezettségének megállapítása a büntetés kiszabása stb. tekintetében pedig felhozott indokainál fogva és még azért kellett helybenhagyni, mert a kihallgatott tanuk foglalkozásuknál fogva is képesek annak megbirálására, h. az alp. által készített gypsmásolat I. Miklós a „Busuló juhász" czimü szobormüvének utánzata, a szerzöi jog bitorlásához pedig nem kívántatik meg, h. a másolat sikerült legyen. (95. nov. 27. 7495/95. ) — Curia: Hhagyja. (96. szept. 2. 1886. J. 96. 40. ) 6. A TULAJDONJOG KORLÁTOZÁSA. I. Kisajátítás. a) Irodalom. Sik Sándor: A kisajátítandó tárgy elfoglalása és a kártalanítás. Ü. L. 1893. 42.