Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

68 DOLOGI JOGOK. Közös ffolyamodók a végrehajtatókkal együtt felp,-ekként szorgalmazták tulajdon, a vagyonközösségnek árverés utján megszüntetését és ez által Tulajdonkö- önként beleegyeztek abba. h. saját ingatlanbeli jutalékuk is árverés zösség mszün- utján eladassék; tekintve, h. a perben hozott Ítéletekkel a vagyontetése árverés közösség megszüntetését ellenző alp.-ek az együtt perbe állott utján. felp _ek min(jegyik9 irányában köteleztettek a vagyonközösség árverés utján való megszüntetésének eltűrésére; ezekből önként következik, h. a vagyonközösség megszüntetéséi per /ttján szorgalmazó több felp.-társ közül mindegyik egymaga is jogosítva van a vagyonközösség megszüntetését árverés utján elrendelő jogérvényes Ítéletek alapján a végrehajtás elrendelését kérni. (96. febr. 25. 978/96.) (Ez eset mbeszélését Tóth Gáspárlót 1. P. T. XXXII. 16.) 12281. Pozsonyi táUa : Az elsőbiróság Ítéletének indokolásában helyesen állapította meg azt, h. a felp.-ek. mint a kereseti ingatlan társtulajdonosai az alp.-sel tulajdonközösségben maradásra nem kényszeríthetők, valamint azt is, h. a vagyonközösségnek bírái árverés utján váló megszüntetése csak annyiban követelhető, a mennyiben a közös ingatlan értékcsökkenés nélkül a tulajdonostársak közt természetben fel nem osztható. A kereset tárgyát képező ingatlan: ház és beltelek; ily ingatlanokra nézve pedig rendszerint az vélelmezendő, h. azok természetben olyként, h. minden egyes rész ónálló jószágtestet képezzen, fel nem oszthatók. Ezzel szemben tehát a kérdésben forgó házra és beltelekre nézve az alp. tartozott volna ennek ellenkezőjét bizonyítani. Ezt azonban az alp. a per során nemcsak nem bizonyította, hanem az általa B) a. becsatolt és a tényleges birtoklási állapotot feltüntető mérnöki felvétellel és vázrajzzal épen azt mutatta ki, h. a kereset tárgyát képező ház egy oly épület, melynek egyes részei egymással való szoros összefüggésüknél fogva különálló telekkönyvi iószágtestekként egymástól el nem választhatók ; tehát ez az épület a tulajdonostársak közt a fent jelzett módon természetben meg nem osztható. Nem akadályozza (t tulajdonközösségnek árverés utján való felosztását az a körülmény, h. a közös tidajdonosok az ingatlant természetben megosztva birtok és használták eddig, mert az alp.-nek saját perbeli előadásából az tűnik ki, h. ez a megosztás csupán a birtoklás szabályozása végett történt a peres felek telekkönyvi előzői közt, kik egymássál közeli rokonságban állottak; ez tehát a tulajdon megosztásával azonos és a telekkönnri, utódokra nézve kötelező nem lévén, nem állhat útjában annak, h. a jelen telekkönyvi tulajdonosok bármelyike a közös vagyon megosztását a türvényes feltételek mellett követelhesse. (94. nov. 28. 4478/94.) — Curia : Hhagyja. (96. márcz. 19.1772/95. P. XXXII. 16.) 12282. Győri tábla: Sz. Györgynek K. István elleni, 1894. 2488. p. sz. a. felülvizsgált végrehajtási ügyében a győri tábla kimondotta és a határozattárba felveendőnek rendelte: h. abban