Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

DOLOGI JOGOK. 69 az esetbei/, ha a végrehajtás alá vont ingatlan osztott tulajdont képez Közös akként, h. más a felépüld és más a telektulajdonosa, a végrehajtató tulajdon. pedig csak a telek vagy csak a felépület tulajdonosa ellen vezet végre- Tulajdonköhajtást és az osztott tulajdont képező ingatlan értéke a telket és a fel- zössé9 mszünépüményt összevéve 500 frtot meg nem halad, az 1881: LX. t. cz.tetése arveres 156. §-a alkalmazást nem nyerhet. Az 1881: LX. t. cz. 156. és ezzel utjan' kapcsolatos 157. §§-ai — a mint rendelkezéseikből nyilvánvalóan kitűnik — csak az egymással tulajdonközösségben álló (hányadokkal biró) tulajdonostársak viszonyára tekintettel engedik meg az egyik tulajdonostárs ellen vezetett végrehajtás esetén azt. h. a törvényes előfeltételek fenforgása mellett az egyik tulajdonostárs ellen vezetett végrehajtás következtében a másik tulajdonostársnak végrehajtás alá nem is vont jutaléka szintén el legyen árverezendő. Az osztrák polg. tk. 357. §-a értelmében vett osztott tulajdon viszonya azonban a tulaj donközösségi viszonytól egészen eltérő s más jogi természettel biró jogi alakulat. A két jogviszony különbözőségénél fogva tehát a tulajdonközösség esetére megállapított jogszabályok az osztott tulajdon viszonyára nem alkalmazhatók. Támogatja a törvénynek ily értelmezését az is, h. az 1881: LX. t. cz. 156. §-a kétségtelenül kivételes intézkedést képez (kivételt az alól az általános szabály alól, h. a végrehajtás csak a végrehajtást szenvedett ellen s ennek vagyonán foganatositható), a törvénymagyarázat szabályai szerint pedig a törvény kivételes intézkedése a kiterjesztő magyarázást vagy analóg alkalmazást meg nem tűri. Támogatja továbbá annak figyelembe vétele is. h. a teleknek és felül építményeknek együttes elárverezése esetén az a körülmény, h. az egybeolvasztott vételárból mi esik a telekre s mi a felülépitményre, meg sem határozható, a mi a kielégitési sorrendnek szabályszerű megállapítását lehetetlenné tenné. Győrött. 1894. máj. 18. Hitelesitve 1894. május 23. (A határozattárba felvett 2. sz. polg. határozat.) 12283. Temesvári tábla : Az antalfalvi járás házközösségügyi Kiel. vhtás főszolgabírója a Guzsba-féle ozorai 75. sz. házközösséget határo- házközösségi zattal megszüntette és a házközösség vagyonát a jogerős hatá- osztalVlevel rozat alapján kiállított osztálylevéllel felosztván, a hásközösség a^aP3ánII. ágához tartozó Gúzsba Jelenára vonatkozóan megállapította, h. férjhezmenetelekor a II. ágtól „végkielégítés és kiházasitási pótlék fejében" 50 frtot kapjon s h. eme követelés biztosítására a zálogjog Gúzsba Jelena javára a II. ág vagyonára telekkönyvileg bekebeleztessék; egyúttal a II. ágnak jutott ingatlanok ugyancsak az osztálylevél szerint ugyanehhez az ághoz tartozó Gúzsba George és Gúzsba Jolomia tulajdonába adattak át. Gúzsba Jelena időközben férjhez ment s az ezt igazoló anyakönyi kivonat, valamint a fentemiitett osztálylevél bemutatása mellett az antalfalvi jb.