Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

Közös nem a vagyonközösségnek árverés utján leendő megszüntetését elrendeld tulajdon. ítéletben, hanem az 1881: LX. t. cz. 165. §-a szerint az árverést fogaA jelzálogos natositó telekkönyvi hatóság által állapitandók meg, mihez képest a hitelezők meg- jelzálogos hitelezők érdekeiket, a hivatolt szakaszban foglalt renidézese a va- deikezéseknek megfelelően, az árverési feltételek kibocsátása gyonközösseg,ni&n eivényesithetik. (96. máj. 28. 2006/96. Ezen és a kk. esetek we^f<ése megbeszélését 1. P. T. XXXII. 16.) ir. perben. ' 12214. Kézdivásárhelyi tsz.: Miután a felp.-ikérelem a vagyon tényleges felosztására irányul, felp. a felosztás miként leendőlétesitése iránti tervet is bemutatni tartozott volna, mert a biróság csak akkor rendelheti el a tényleges felosztást, ha annak miként leendő eszközlése a perben kellőleg megvitatott, azonban felp. ezen perbeli kötelezettségének, daczára, h. a biróság által a 2713/93. polgári számú végzéssel felhiva is lett, nem tett eleget, hanem az 1894. ápr. 21-én tartott tárgyalás alhalmával oda nyilatkozott, h. ő a sorshúzás szerinti állandó elhelyezkedést óhajtja s igy feleslegesnek is tartja a felosztási terv becsatolását; ezen felp.-i állítás azonban tekintettel az osztrákpolg. törvénijkönyv 841. §.-ára figyelmet azért nem érdemel, mert alp.-ek azt el nem fogadták, már pedig a fent idézett szakasz értelmében a közösség ezen mód által csakis egyhangúlag, vagyis minden érdekelt hozzájárulásával szüntethető meg. A fentiek szerint tehát felp. előirt kötelezettségének meg nem. felelvén, keresetével elutasitandó volt. Ha az előadottaktól eltekintünk is, a felp. keresetnek azért sem volt hely adható, mert a becsatolt telekkönyv igazolása szerint C) 4., 5., 6. a. jelzálogi követelések vannak egyes ingatlanokra és tulajdon járandóságra bekebelezve, miután pedig felp. az ingatlanok természetbeni felosztását kérte s mert továbbá a jelzálog nem minden, hanem csak egyes tulajdonos társak részeit terheli, tehát jelen esetben a felosztásnál a jelzálogos hitelezők joga igen közelről van érdekelve az által, h. adósának mennyi és 7)i ily birtok jut, felp. pedig ezen jelzálogos hitelezőket mint érdekelteket perbe nem idézvén, a keresetet elbírálni sem lehetett. (94. aug. 21. 4293/94.) Marosvásárhelyi tábla : Hhagyja. (95. jan. 28. 4279/94.) — Curia: Hhagyja. 96. áp. 28. 4162/95.) 12275. Curia : A kereset tárgyát egyedül az képezi, h. vájjon az egyik tulajdonostárs kérelmére a többi tulajdonostársak a közösség megszüntetésének tűrésére kötelezhetők-e vagy nem ? és miután ez a kereseti kérelem a természetben feloszlatni kért ingatlanokra bekebelezett hitelezők jogait nem érinti, minthogy tehermenteslejegyzés nem is kéretett, a kereset felett a bekebelezett hitelezők perbeiilézése nélkül is érdemleges határozat hozható. Mivel pedig az alsóbiróságok a keresetet egyedül alaki okokból utasitották el, Ítéleteik megváltoztatása mellett stb. (96. márcz. 20. 373/95. P_ XXXII. 16.)