Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

Sommás eljá-jesztő értelemben alkalmaztassék. De figyelmet érdemel még az rás. is. h. maga a törvényhozó által, mert a 181. §. szerkesztésében a 181. §. viszonkeresetről még csak emlitést sem tesz, világosan ki akarta Felülvizsgá- fejezni azt a czélzatát, h. legyen a sommás kereseteknek értéklat esetei, határ szerint félreismerhetlenül összeg szerint mjelölt oly része is. mely a felülvizsgálatból egészen kirekesztve maradjon ; részint azért, mert ezekben a perekben az ujabban alkotott felebbezési rendszer a feleknek eléggé mnyugtató biztosítékot képes nyújtani, részint pedig azért, mert ezek a perek a felülvizsgálat költségét rendszerint amúgy sem birnák meg. A törvényhozó valódi szándéka tehát a 181. §. határozott intézkedése alól kivételt megállapítani egyáltalában nem kívánt, a miből önként következik az, h. kivételt annak az alkalmazásánál sem szabad tenni, vagyis a 181. §. intézkedését szoros magyarázatainak kell elfogadni. Habár az 1893:XVIII. t. cz. 52. §-a megengedi azt is. h. a bíró az előtte folyamatban levő s egymással összefüggő pereknek az egyesítését elrendelhesse, ez a körülmény sem fogadható el érvül arra nézve, h. a viszonkeresettel érvényesített követelés értéke szabályozza a felülvizsgálati értékhatárt, mert a viszonkeresetnek ugyanabban a perben való együttes eldöntése nem vonható perjogilag a perek egyesítésének fogalma alá. miután e perek egyesítése két. esetleg több külön önálló keresetet tételez fel, mig ellenben viszonkereset támasztása esetében csupán egy kereset létezik; de különben is a most idézett 43. §. szerinti peregyesitésnek nyilván az a czélzata. h. az egymással összefüggő perekben az esetleges ellentétes határozatok elkerültessenek és ezekre vonatkozóan a jogegység megóvassék ; itt tehát a bírónak peres kérdések helyes megoldására vonatkozó ténykedése forog fenn, mitől a viszonkereset lényegesen eltér. Mindezek alapján ki kellet mondani, h. abban az esetben „ha a viszonkereset tárgyának értéke a 200 frtot nihaladja. ellenben a kereset tárgyának értéke a 200 irt értéket meg nem haladja, a felebbezési bíróság ítélete ellen az 1893 : XVIII. t. cz. 180. §-ának a) pontja értelmében felülvizsgálatnak nincs helye." (Kelt 97. jan. 16. Hitelesíttetett 97. jan. 25. 6. sz. polg. határozat.) 13186. Marosvásárhelyi tábla: A végrehajtási cselekmény mtáma^ dása iránt folytatott perben a peren tárgy értekének mhatározásánál a végrehajtatónak tőkekövetelése az irányadó. Indokok : Az 1893 : XVIII. t. cz. azon rendelkezései, melyek a sommás eljárás hatáskörét, valamint a jogorvoslatok terjedelmét a követelés értékére való tekintettel mállapitják, mint pl. az 1. §. 1.. 2.. 4. pontja, a 126 §. és 181. §-ok e mhatározásnál — a járulékok figyelmen kivül hagyásával — csakis a tőkekövetelés összegét rendelik irányadónak s még kivételesen sem fordul elő oly intéz-