Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

SOMMÁS ELJÁRÁS. 561 mjelenésre idézett fél a kitűzött tárgyaláson elegendő ok nélkül Sommás eljámeg nem jelen, s h. ebből az okból és tekintettel áz 1893:XVIII. rás. t. cz. 64. §-ára a felülvizsgálati biróság hatáskörébe sem vonható az 99. §. 1893 : XVIÍT. t. cz. 197. §. rendelkezésénél fogva annak a felül- A félnek eskü vizsgálata, h. a személyes mjelenésre idézett félnek a tárgyalásról alatti kihallok nélkül való elmaradása esetében, mely tényállítás tekintendő 9atasavalónak s mely tányállitás valótlannak. Mindazonáltal ahhoz, h. az elmaradásból azok a következtetések levonhatók és tényállás gyanánt meg állapíthat ók legyenek, mkivántatik, h. a félnek a személyes mjelenésre való idézése körül a lényeges szabályok mtartattak, az ezen szabályok helytelen alkalmazásából vagy helytelen mellőzéséből eredő sérelmek pedig az 1893 : XVIII. t. cz. 185. §. c) pontja értelmében felülvizsgálat utján orvosolhatók. S minthogy felp. felülvizsgálati kérelmében panaszt emelt a miatt is. h. az 96. jan. 17. napjára szabályszerűen idézve nem volt, mivel a képviselőjétől nyert értesités elkésetten érkezett az ő kezeihez és ebből az okból a kitűzött tárgyaláson meg sem jelenhetett, a felebbezési bíróságnak vonatkozó tárgyalási jegyzőkönyve és a felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás alapján pedig meg nem állapitható. h. felp. a kitűzött tárgyalásra kellő időben megidéztetett ; sőt az sem, h. kellő időben arról, s a mjelenését elhatározó birói intézkedésről tudomással bírt volna : az 1893 : XVIII. t. cz. 185. §. 7. pontja alapján a 204. §. értelmében a felebbezési biróság Ítélete feloldandó, és a felebbezési biróság uj tárgyalás tartására a tényállás szabályszerű megállapítására és ujabb, a perköltségre is kiterjedő határozat hozatalára utasítandó volt. (96. márcz. 19. % G. 32. sz.) 13129. Budapesti tsz: Felp. felülvizsgálati kérelmében nem mondja meg ugyan, h. az elsőbiróság anyagi jogszabályt vagy eljárási szabályt sértett-e meg s h. kérelmét melyik körülményre alapítja, felülvizsgálati kérelmének tartalmából azonban azt kellett megállapítani, h. lényeges eljárási szabálysértést lát fenforogni, h. tehát felülvizsgálati kérelme az 1893 : XVIII. t. cz. 185. §-ának c.) pontjára van alapitva. A mi a felülvizsgálati kérelem azon panaszpontját illeti, h. az eljáró biróság szabálytalanul járt el akkor, a mikor a feleknek elrendelt személyes mhallgatása alkalmából felp.-t személyesen nem idézte meg, ezt a felebbezési biróság alaptalannak találta ; mert az 1893 : XVIII. t. cz. nem tartalmaz oly rendelkezési, h. ha a feleknek mhallgatása szükségesnek találtatik, legyen az akár egyszerű vagy eskü alatti kihallgatás, h. ekkor a felek külön idézendők legyenek, sőt ellenkezőleg a törv. szelleméből, különösen annak 67. §-ából az vehető ki, h. ha a tárgyalás elhalasztásának szüksége felmerül, a határnap azonnal kitűzendő, a mi nyilván a külön értesítést kizárja, Ennélfogva, miután felp. ügyvéd által van képviselve s ennek a határozat Márkus : Felsőbíróságaink elvi határ. VII. 3ü