Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

SOMMÁS ELJÁRÁS. 557 eskü alatt kivett vallomásra is alapított mgyőződése folytán álla-Sommás eljápitotta meg, az alp.-nek mint ügyfélnek eskü alatti vallomása rás. kivételénél a S. E. 95. és 96. §§. szabályait helytelenül alkal- 95. §. mázván, a kereset elbírálásánál ügydöntő körülményre vonatkozó ^ félnek eskü tényállást is, a melyet az alp. eskü alatt kivett vallomása alap- alath kihaíl~ ján fogadott el, eljárási szabálynak msértésével állapította meg, 9atasaminélfogva tényállása a felülvizsgálattal mtámadt Ítélet a S. E. 204. §-a alapján feloldandó s a felebbezési biróság ujabb tárgyalásra s Ítélet hozatalára utasítandó volt. (86. ápr. 8. I. G. 212 95.) 13124. Budapesti tábla: L. Mór felp.-nek T. Ferencz ellen indított sommás perében megállapított tényállás szerint a Soroksár-pusztagubacsi 3508.sz.tjkvben bejegyzett ingatlanra,a melyet felp.B.B.-nak és felségének, ezek viszont alp.-nek és feleségének eladtak és a melyet a vevó'k a vétel után birtokba vettek, felp. hátralékos vételár erejéig végrehajtást vezetett, és az ingatlan az 1879. évben bírói árverésen eladatott, a mikor azt felp. vette meg, alp. azonban az árverés után is az ingatlan birtokába n maradt. L. Mór felp. T. Ferencz alp. ellen 300. frt. hátralékos haszonbérkövetelés mvétele és a haszonbérlet mszüntetése végett keresetet indított, azt állítván, h. T. Ferencznek az árverés után szóbeli szerződés mellett mhatározott összegért adta haszonbérbe az ingatlant, a ki az árverés napjától bírja azt és 1883. évig ezen a czimen teljesített fizetéseket, mig ezzel szemben alp. tagadja, a haszonbérbe vételt és azt állítja, h. ő az ingatlan felp.-től mvette és fizetéseket a vételár kamatai fejében teljesített. A felek állításaik bizonyítására' tanukat hívtak fel, a kihallgatott tanuk vallomása azonban egyik fél állítása mellett sem nyújtván bizonyítékot, az elsőbiróság annak megállapítása czéljából, vájjon a felek között haszonbérleti viszony jött-e létre, alp.-nek az 1893: XVIII. t. cz. 96. §. első bekezdése értelmében eskü alatt való kihallgatását elrendelte és esküre is bocsátotta, ennek vallomása alapján a biróság felp.-t keresetével elutasította. A felebbezési biróság ellenben, habár a bizonyítási terhet szintén felp.-re hárította, egyéb bizonyíték hiányában felp.-nek kihallgatását rendelte el és ezt bocsátotta esküre, a kinek vallomása alapján a haszonbérleti viszony megállapításával alp.-t marasztalta. A felebbezési biróság ítélete ellen alp. felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az 1893: XVIII. t. cz. 105. §. a) és c) pontja alapján, mert a felebbezési biróság az id. törv. 96. §. ellenére felp.-t esküre bocsátotta és mert ekként a haszonbérleti viszonyt megállapította. A budapesti tábla mint felülv. biróság az ügy eldöntése alkalmával a felülvizsgálati kérelemnek helyt adott, egyúttal a határozattárba felvétetni rendelte a következő határozatot: A felebbczisi