Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)
SOMMÁS ELJÁRÁS. 533 az alapperbeli felp. csődtömeggohdnok száraadási ügyében 1886. Sommás eljáévben tett vallomását figyelembe nem vehetőnek azért mondotta rás. ki, mert az a Curiának az alapperben 623/93. sz. a. hozott §• Ítéletében az Ítélet hozatalánál már alapul szolgált s mérlegel- A bizonyitétetett. egyebekben pedig azt hogy a R. Jakab-féle csődhitelezőket k?k szabad R, Dávid a felp.-tői átvett pénzzel fizette ki, nem valónak csak ^érle9ej^ a UXZOTíU'VtClS't ZCazért állapitotta meg. mert az alapperben kihallgatott tanuk egy- ^ ég a ^ általán nem szolgáltattak bizonyitékot felp. állitásaira nézve, ha- jeme& nem éppen az ellenkező tényekre; s minthogy ezek szerint a felebbezési biróság az emiitett tényállás megállapításánál az ujitott perben kihallgatott tanuk vallomását s az ujitott per adatait egyáltalán figyelembe sem vette, sem a mellőzésre vonatkozó indokokat fel sem emiitette, a felebbezési biróság Ítéletében a S. E. T. 64. §-ban körülirt lényeges s az ügy eldöntésére befolyással biró oly eljárási szabályt sértett meg, h. e miatt Ítélete érdemileg alaposan felül nem vizsgálható. De lényeges és az elbírálásra nézve döntő súlylyal biró jogszabályt sértett meg a felebbezési biróság az alapperbeli 623/98. sz. curiai ítélet értelmezése körül is. mert valamely birói ítélet tartalmának megállapítása és annak értelmezése csak az abban kétséget kizáróan felismerhető, a valóságnak megfelelő s ily értelemben indokolhatóan kimutatható tényekre való hivatkozással történhet, a felebbezési biróság Ítéletében pedig az emiitett curiai Ítéletre hivatkozással felvett az a kijelentés, mintha S. G. és P. S. tanuknak a csődtömeggondnoki számadási ügyben tett tanúvallomások a 623'93. sz. curiai ítéletijén már mérlegeltetett volna, téves és a valóságnak nem felel meg. A Quria 623/93. sz. Ítéletben ugyanis a nevezett tanuk emiitett vallomására hivatkozás egyáltalában sem közvetlenül, sem követve nem történt, sőt annak az Ítéletnek tartalmából nyilvánvaló, h. mhozatalánál az a körülmény, mikép R. Dávid kapott e felp.-tői a hitelezők kielégítésére pénzt, bírálat tárgyává sem tétetett. Ezek szerint a felebbezési biróság tévesen magyarázta a Curia alapperbeli ítéletének tartalmát, másrészről pedig az ujitott perbeli bizonyítékok mérlegelését vagy azok mellőzéseinek indokolását elmulasztotta, s ezek miatt a felülvizsgálati kérelmekben az érdemre vonatkozó panaszok alaposan el nem bírálhatók, miért is a felebbezési biróság Ítélete az I. r. alp.-sel szemben érdemileg intézkedő részében a S. E. T. 185. §. c) pontja és a 204. §. 2-ik bekezdése alapján feloldatott és a további törvényszerű eljárás elrendeltetett. (96. jan. 28. I. G. 127. sz.) 13087. Curia : A felebbezési biróság Ítéletében megállapított tényállás szerint ÍI vitás területek a felp. által nem adattak bérbe. A bérlet tárgyát képező területeknek mhatározása pedig tény-