Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

SOMMÁS ELJÁRÁS. 533 az alapperbeli felp. csődtömeggohdnok száraadási ügyében 1886. Sommás eljá­évben tett vallomását figyelembe nem vehetőnek azért mondotta rás. ki, mert az a Curiának az alapperben 623/93. sz. a. hozott §• Ítéletében az Ítélet hozatalánál már alapul szolgált s mérlegel- A bizonyité­tetett. egyebekben pedig azt hogy a R. Jakab-féle csődhitelezőket k?k szabad R, Dávid a felp.-tői átvett pénzzel fizette ki, nem valónak csak ^érle9ej^ a UXZOTíU'VtClS't ZC­azért állapitotta meg. mert az alapperben kihallgatott tanuk egy- ^ ég a ^ általán nem szolgáltattak bizonyitékot felp. állitásaira nézve, ha- jeme& nem éppen az ellenkező tényekre; s minthogy ezek szerint a felebbezési biróság az emiitett tényállás megállapításánál az ujitott perben kihallgatott tanuk vallomását s az ujitott per adatait egyáltalán figyelembe sem vette, sem a mellőzésre vonatkozó in­dokokat fel sem emiitette, a felebbezési biróság Ítéletében a S. E. T. 64. §-ban körülirt lényeges s az ügy eldöntésére befolyással biró oly eljárási szabályt sértett meg, h. e miatt Ítélete érdemileg alaposan felül nem vizsgálható. De lényeges és az elbírálásra nézve döntő súlylyal biró jogszabályt sértett meg a felebbezési biróság az alapperbeli 623/98. sz. curiai ítélet értelmezése körül is. mert valamely birói ítélet tartalmának megállapítása és annak értelmezése csak az abban kétséget kizáróan felismerhető, a va­lóságnak megfelelő s ily értelemben indokolhatóan kimutatható tényekre való hivatkozással történhet, a felebbezési biróság Íté­letében pedig az emiitett curiai Ítéletre hivatkozással felvett az a kijelentés, mintha S. G. és P. S. tanuknak a csődtömeggond­noki számadási ügyben tett tanúvallomások a 623'93. sz. curiai ítéletijén már mérlegeltetett volna, téves és a valóságnak nem felel meg. A Quria 623/93. sz. Ítéletben ugyanis a nevezett tanuk emiitett vallomására hivatkozás egyáltalában sem közvet­lenül, sem követve nem történt, sőt annak az Ítéletnek tartal­mából nyilvánvaló, h. mhozatalánál az a körülmény, mikép R. Dávid kapott e felp.-tői a hitelezők kielégítésére pénzt, bírálat tárgyává sem tétetett. Ezek szerint a felebbezési biróság tévesen magyarázta a Curia alapperbeli ítéletének tartalmát, más­részről pedig az ujitott perbeli bizonyítékok mérlegelését vagy azok mellőzéseinek indokolását elmulasztotta, s ezek miatt a felülvizsgálati kérelmekben az érdemre vonatkozó panaszok ala­posan el nem bírálhatók, miért is a felebbezési biróság Ítélete az I. r. alp.-sel szemben érdemileg intézkedő részében a S. E. T. 185. §. c) pontja és a 204. §. 2-ik bekezdése alapján feloldatott és a további törvényszerű eljárás elrendeltetett. (96. jan. 28. I. G. 127. sz.) 13087. Curia : A felebbezési biróság Ítéletében megállapított tényállás szerint ÍI vitás területek a felp. által nem adattak bérbe. A bérlet tárgyát képező területeknek mhatározása pedig tény-

Next

/
Thumbnails
Contents