Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

306 ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. Törvényes nyit igényelhet az özvegy a maga tartására társadalmi állásához örökösödés, és vagyoni viszonyaihoz mérten ? Alp.-eknek az állami alkalmazótokról jog. tak özvegyei ellátására alapitott érvelését az özvegyi jog megállapításánál figyelembe venni azért nem lehetett, mert ez az ellátásra igényt tartók és az állam között specziális viszonyt képez, s mert ezen ellátás az örökhagyó netán létező' hagyatékát terhelő özvegyi jogra befolyással nem bir. — Szegedi tábla: Hhagyja. (94. ápr. 25. 2489/93.) — Curia: Hhagyja. (95. okt. 24. 7695/94.) 12814. Szegedi tábla : Az a körülmény, h. a felp. néh. atyja után maradt ingatlan vagyon a leszármazó örökösök részére való átadással egyidejűleg a túlélő házastárs haszonélvezeti jogárai megterheltetett és h. ezt a hagyatékbirói átadást az illetékes gyámhatóság a felp. akkor még nem önjogu örökös nevében jóváhagyta és h. ez az átadás jogerőre emelkedett, nem gátolhatja felp.-t mint A. András egyik törvényes leszármazó örökösét abban, h. az özvegyi jog korlátozását követelje, ha arra törvényes alap van. Minthogy az özvegyi jog a fennálló törvény szerint a leszármazó törvényes örökösök kérelmére korlátolható, csak az az eldöntendő kérdés, hogy az özvegyi joggal terhelt hagyatéki vagyon jövedelme a korlátozás megitélése esetében is elég alapot nyujt-e az özegynek társadalmi állásához megkívántató fentartására nézve ? A felperes által követelt elvont haszon azonban meg nem Ítélhető, mert alp. özvegyi haszonélvezeti joga hagyatékátadó végzéssel biztosíttatván, ő rosszhiszemű birtoklónak mindaddig nem tekinthető, mig ebbeli törvény által biztosított joga a többi lemenő örökösökkel szemben is szabályozva nincs. (95. febr. 25. 233/95.) — Curia : Hhagyja. (96. ápr. 28. 4966/95.) 12815. Pécsi tábla: Az a körülmény, hogy peres felek anyja a k< i esetben elsorolt s megosztatni kért ingatlanok egy részére állítólag özvegyi jogon telekkönyv Heg nem biztosított haszonélvezeti joggal bir, a tulajdon közösségének mszüntetését és ennek a telekkönyvben keresztülvitelét nem gátolja, mert ez által a haszonélvezetre jogosult ezen joga gyakorlatában semmi tekintetben nem akadályoztatik ; annak a kereseti kérelemnek elbírálása pedig, h. az ingatlanok a felosztásnak mfelelőleg mindegyik peres félnek birtokába adassanak, peres felek anyjának személyes perben állása nélkül szintén lehetséges, a mennyiben a birtokot felp.-ek nem a haszonélvezetre jogosult anya, hanem az egyes részeket birtokban tartó alp.-ek ellen kérik megítélni. Ezek szerint a kereset a közösség mszüntetésére nézve alkalmatlan időben indítottnak nem tekintethetvén, s a peres felek anyjának személyes perben állása nélkül is elbírálható lévén, az elsőbiróságot ítéletének mváltoztatása mellett, a pernek érdemben elbírálására kellett utasítani. (94. ápr. 3. 1065/94.) — Curia Hhagyja azért is, mert felp.-ek azzal.