Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. 367 h. a közös anya javára az ingatlanok egy része tekintetében az Törvényes élethossziglani haszonélvezeti jogot engedélyezték, a közösségnek örökösödés: ennek haláláig való folytatására magukat nem kötelezték. (95. Özvegyi jog. ápr. 23. 8100/94. P. XXXI. 3.) 12816. Curia : A másodbiróság Ítéletének az a része, mely szerint I. r. felp. a házra és a pinczére vonatkozó vagyonközösség mszüntése iránt keresetével elutasittatott, azért hagyatott helyben, mert 1. r. alp.-t a férje hagyatékához tartozó házban özvegyi jogon lakás illeti; a házat tehát vagyonközösség mszüntetése czéljából árverésen eladatni nem lehet. A pincze pedig a hagyatéki leltárban és osztályegyezségben értéktelennek lévén kitüntetve, az azért netalán nyerhető vételárból az árverési költség fedezését sem lehet remélni. A mi I. r. alp. özvegyi jogát illeti, e tekintetben a G. Péter hagyatéka felett 1886. aug. 18. felvett tárgyalási jegyzőkönyvben pusztán azon megállapodás történt, h. az I. r. alp. özvegyi joga a hagyatékhoz tartozott ingatlanokra bekebeleztessék.a mely megállapodás az özvegyi jognak nem szabályozását, hanem csak biztosítását jelenti. Ezen • megállapodás tehát nem áll útjában annak, h. az I. r. alp. özvegyi joga korlátoztathassék. De nem szolgálhat akadályul az özvegyi jog korlátozására az a körülmény sem, h. felp.-ek perirataikban meg nem emiitették azt az összeget, a melyet I. r. alp. részére özvegyi tartásdíj fejében fizetni hajlandók, mert az özvegyi tartásdíj mennyiségének megállapítása tekintetében a, bíróság a felek ajánlatához kötve nincs, s a felek meg nem állapodása esetén az özvegyi tartásdíj mennyisége és fizetési módozata, az özvegy polgári állására és a hagyatéki vagyon tiszta jövedelmire való tekintettel, a bíróság által állapítandó meg. (95. ápr. 25. 4881/94. P. XXXI. 3.) 12817. Budapesti tábla : Magánjogi törvényeinken alapszik h. a: özvegyi jog az özvegynek újból férjhezmenetele által mszünik, tehát nem áll az fenn még az esetben sem, ha a telekkönyvileg biztosított özvegyi jog nincs is törülve és nincs is telekkönyvileg kitüntetve, h. ezen jog az özvegy újra férjhezmenetele által mszünik, és ha valaki tudva, h. a bekebelezett haszonélvezeti jog özvegyi haszonélvezet, a mint ezt alp. az 1891. 4171. számú kérvényből kitetszőleg tudta és a solymosi 467. régi számú telekjegyzőkönyvbe B. 4—11. sorszámú bejegyzések alapjául szolgáló 7336/1880. számú végzésből tudhatta, jóhiszemű telekkönyvi jogszerzőnek nem tekinthető. (95. febr. 15. 536/95.; 12818. Curia : A kereseti ingatlanra nézve az alp. özvegyi haszonélvezeti joga nem a törvényen, hanem az örökhagyó végrendelete szellemében létrejött osztályos egyezségen alapulván, abban az örökhagyó akaratának mfelelően alp.-nek az életfogytiglani haszonélvezet biztosíttatott, kétségtelen tehát. h. annak tartamát a másodszori férjhezmenetel nem korlátolja és alp.-t mindaddig megilleti a haszonélvezeti jog, a mig él. (95. ápr. 26. 8183 94.)