Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. 365 használatra alkalmas, mely eset a jelen ügyben, midőn t. i. a Törvényes hagyatékot csaknem egészen egy, az örökössel közös adóssággal örökösödés, terhelt háznak 3 4 része képezi, nem forog fenn. Ennélfogva felp. Özvegyi jog. özvegyjoga, illetőleg teljes ellátási igénye évi járadékban találtatott kiegyenlitendőnek. (95. ápr. 7. 2240 95.) 12813. Nagykecskereki tsz.: A néh. V. D. haláleset-felvételével és végrendeletével bizonyítva van, h. néhai V. D. ugyan lemenők nélkül, de végrendelet hátrahagyása mellett halt el. s h. végrendeletében minden vagyonára az időközben szintén elhalt özV. VM.-né édes anyját rendelte örökösül, s h. özv.-ének — felp.-nek — özvegyi jogát a hagyatéki vagyonban nyerendő, természetben kiszolgáltatandó lakás és eltartásra szorította ; s minthogy a férjnek azon joga, h. nejének özvegyi jogát végrendeletében a törvény korlátain belül szabályozhassa és korlátozhassa, kétségbe nem vonható; s minthogy az örökhagyó végrendeletét az özv. meg nem támadta^ igénye csak a törvényben gyökeredző és a vég rend elet által sem korlátozható eltartás- és lakásból állhat, ennélfogva felp.-t azon kereseti kérelmével, h. özvegyi joga az egész hagyatékra megállapittassék, s alp.-ek mint néh. özv. V. M.-né örökösei a hagyatéki javak kiadására köteleztessenek, elutasítani kellett. iDe H. K. L R. 67. §-a és az 1840 : VIII. t. cz. 16. §-a rendelkezéseiből kétségtelen, h. az özvegyet férje hagyatékából társadalmi állásának és vagyoni viszonyainak mfelelő özvegyi lakás és eltartás illeti meg. melyet a férj még végrendeletileg sem korlátozhat, s e szerint eldöntés tárgyát csak az képezheti, kötelezhető-e az özvegy a törvényes örököstől a lakás és eltartás természetbeni kiszolgáltatását elfogadni, korlátolhatja-e erre a férj az özvegyi jogot, s ha az özvegy a közös háztartásból ok nélkül eltávozik, elveszti-e igényét a lakás s eltartásra, s mi felel meg. figyelemmel az örökhagyó társadalmi állására és vagyoni viszonyaira, az özvegyi tartás egyenértékéül ? Az özvegyi jog az 1840. évi VIII. t. cz. 16. jószerint tartásból, lakásból, ruházásból és esetleg kiházasitásból áll. Ezt a jogot a férj még végrendeletében sem korlátolhatja, de még kevésbbé szabályozhatja akként, h. az özvegy a lakást és eltartást az örökhagyó örököséföl természetben és közös háztartásban vegye igénybe : mert az örökhagyónak netáni ily értelmű intézkedése az özvegyi jog szellemével és a jog szabad gyakorolhatásának alapfeltelelével ellenkeznék : a miből következik, h. az özvegy sem a természetbeni eltartást közös háztartás mellett elfogadni nem tartozik, sem a közös háztartásból való távozása által törvényszerű özvegyi jogát el nem veszti. A mi már most a felp.-i özvegyi tartásra megállapítandó évi járadék mennyiségét illeti, itt nem az a kérdés, mennyi fordittassék a hagyaték jövedelmeiből a terhek esetleges törlesztésére, hanem egyeelül az, h. jogosan és méltányosan meny-