Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

362 ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. Törvényes 12808. Curia: Az ideigl. törv. szab. 16. §-ának azon intézörökösödés. kedése, h. az özvegyi jog mszoritását a leszármazó egyenes öröÖzvegyi jog. kösök kérhetik, kiterjed az örökösök mindennemű jogutódaira. Azon hitelező, a ki az örökös ellen végrehajtási zálogjogot nyert. szintén kérheti az özvegyi jog mszoritását. (92. szept. 14. 189 91. Dt. XXXIV. 6.) 12809. Curia: A beszámítandó érték nem képezi a hagyatéknak alkatrészét, az özvegyi jog pedig csak a tényleg hagyatékot képező' vagyoni értékre gyakorolható, az tehát nem terjedhet ki a hagyatéknak alkatrészét nem képező, előre kiadott értéknek hasznaira. (96. ápr. 8. 1. G. 212.) 12810. Curia : Az özvegyi haszonélvezeti jog elvonása ezimén s férje javai jövedelmének nem élvezhetése miatt igényelt kárpótlásnak kereset utján való érvényesítését nem gátolja az, h. az özvegy az özvegyi jog sérelmére alkotott végrendelet érvénytelenítése és özvegyi jogának megállapítása iránt külön pert inditott, sem pedig az. h. az özvegy az örökösök ellen a hagyaték birtokába való helyezés iránt lefolytatott pert elvesztette. (93jan. 27. 4786/92.) 12811. Curia : A keresethez csatolt hagyatéki átadó végzés szerint özv. V. J-né alp. a férje hagyatékának csak haszonélvezetéhez, esetleg kiházasitási költséghez nyert jogot, az özvegyi haszonélvezeti jog és kiházasitási költség pedig non örökség, hanem hagyatéki teher természetével bir. Özv. V. J-nét tehát mint férjének örökösét a férje hagyatékát terhelő kereseti követelésben elmarasztalni nem lehet, azt azonban tűrni tartozik, h. férje hagyatéki vagyondl/ól az azt terhelő követelés az ö özvegyi jogára való tekintet nélkül kielégíttessék. (92. decz. 15. 4447/92.) 12812. Budapesti tsz.: Az irni és olvasni nem tudó, vagy az okirat nyelvét nem értő kiállitóra nézve a prts 168. §-ában előirt azon szabály, h. jelenlevő tanuk az okirat tartalmát mind maguk ismerjék, mind a kiállítónak az általa értett nyelven mmagyarázzák és ennek mtörténtét az okiraton bizonyítsák, az eredetben 6V. a. becsatolt örökbefogadási szerződés kiállitása alkalmával mint annak azon szövegéből kitűnik, h. a szerződés felolvasás, mmagyarázás és a felek jóváhagyása után két eredeti példányban kiállíttatván, két tanú jelenlétében aláíratott, mtartatott; ekként annak valódisága ellen felp. által emelt kifogás bizonyítani meg sem kiséreltetvén, az a prts. 166. §-a alapján bizonyítékot képező magánokiratnak tekintendő. A szerződésre vezetett jóváhagyási záradék folytán az közokirat minőségével felruházottnak nem tekinthető, mert nem a záradék, hanem a szerződés érvényessége lett mtámadva és igy a mennyiben az a prt. 167. illetve • 168. §§. kívánalmának meg nem felelő módon lenne kiállitva, a