Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)
ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. 3G1 alp.-ek sem állították. Ugyanezen okokból meg kellett Ítélni felp. részére Törvényes az örökhagyó hagyatékának arra a részére nézve, a mely a felp.-nek örökösödés. öröklés czimén meg nem ítéltetett, az özvegyi haszonélvezeti jogot is. A Özvegyi jog. í'elp. ugyan az összes ingatlanok felét mint közszerző tulajdonjoga alapján, másik felét pedig mint közszerzeményt (hitestársi) öröklés alapján követeli, de ezen kereseti kérelmében beníöglaltnak kellett venni a hitestársi öröklésre vonatkozó kereseti kérelmet egyáltalán. S minthogy részint hitestársi öröklési, részint özvegyi joga alapján a felp.-nek joga van a hagyatéki ingatlanok birtoklására, valamint annak elvont hasznaira is; ugy a hagyatéki ingatlanok birtokát, valamint az elvont hasznot is, még pedig az utóbbit az egyes ingatlanok után a hagyatéki tárgyalási jkvet megállapított birtokosokkal szemben ós a szakértők által egyértelmű véleménynyel megállapított évi összegekben meg kellett részére Ítélni. — Szegedi tábla : Az elsőbiróság Ítélete indokainál fogva és még azért is hhagyandó volt: mert a néh. M. N. által tett Írásbeli magánvégrendelet az 1876 : XVI. t. cz.-nek arra nézve zsinórmértékül szolgáló 6. §-ban előirt kívánalmak közül azt, h. a végrendelkezésnél a tanuk együttesen voltak jelen s h. a végrendelet az aláírás előtt a végrendelkezőnek felolvastatott, avagy megértelmeztetett, nem tartalmazza; a tanuk ugyan egyértelmüleg bizonyítják mindezeket, ámde a törv. által mkivánt lényeges kellék hiánya utólagos tanúvallomással nem pótolható, mert a per folyamán bemutatott haláleset felvétel és esketési bizonyítvány, de alp.-ek beismerése szerint is, kik az ellenkezőt maguk sem állítják, felp. az örökhagyó M. N-nak haláláig törvényes neje volt, tehát fen állolt közöttük a házasságkötéssel létesült az az életközösség, a mely törvényünk szerint a hitvestársi öröklésnek alapját képezi s ezzel szemben alp.-ek arra, h. felp. a férjét hűtlenül elhagyva, harmadik személylyel házasságon kívül gyermeket is nemzett, annál kevésbé hivatkozhatnak, mert az örökhagyó maga is hasonló viszonyban élt, a mi által mindkét félnek vétke kölcsönösen kiegyenlítettnek volna tekintendő, mert a kereset indításának napjától fogva az elvont hasznokért a jóhiszemű birtokos a rosszhiszemű birtokossal egyformán felelős; azon időponttól fogva tehát az a körülmény, h. az alp.-ek a hagyatéki ingatlanokat végrendelet alapján birtokolják, tekintetbe nem vehető. — Curia: Hhagyja indokainál fogva és azért, mert a végrendelet, mely szerint örökhagyó vagyonának egy részét III. r. alp.-nek, mint volt gazdasszonyának illetve ezen alp. időközben elhalt kiskorú gyermekének hagyta, az alsóbiróságok Ítéleteinek vonatkozó helyes indokai szerint érvénytelen; a törv. alapján pedig III. r. alp.-nek. mint ki az örökhagyónak nem vérrokona, örökösödési joga nincs, következőleg az, h. a törvényes örökösök a kérdéses hagyatéki vagyon felett miként osztozkodnak, Ill.r.alp.-re nem tartozik. (96. jun. 30. 7200/95.)