Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. 359 perben sem érvényesítettek, nem létezőnek tekintse, s a házassági viszony- Törvényes bői származó jogát a végrendelet félretételével érvényesítse. (95. márcz. örökösödés. 2G. 271/94.) 12803. Szegedi tábla : Az özvegyi jog a családi viszonyban Özvegyi jog. találja alapját és a házasfelek együttélésének, illetve a nőnek a házi viszonyból folyó kötelmei teljesítésének a folyománya. Abban az esetben tehát, ha a nö férjének hibáján kiviil férjével a házasságot nem folytatja, sőt mennyiben az öt kötelező hűséget is mszegi, és másrészt nem igazoltatik, h. a férj a vele szemben elkövetett hűtlenséget nejének mbocsátotta és vele a házasságot folytatta, a nő elveszti az özvegyi joghoz való igényét, mert a házasságból folyó kötelmeit nem teljesítvén, a mfeleló' jogokra nem tarthat igényt halála után. Minthogy pedig a tanuk vallomásával és a csatolt lelkészi bizonylatokkal bizonyítva van, h. az örökhagyó férj szelid természetű ember lévén, a különélésre okot nem szolgáltatott, sőt az őt ok nélkül elhagyott nejét ismételten kérte a visszatérésre, mit ez mindannyiszor makacsul mtagadott, s minthogy a felp. vadházasságban is élt. és igy minthogy ezek szerint a férje iránt tartozó hűséget is mszegte, kellett az elsőbiróság Ítéletét mváltoztatni és felp.-t keresetével elutasítani. — Curia: Hhagyja. (93. szept. 36389/92.) 12804. Curia : Az özvegyi jog a férj egész hagyatékára csak az esetben terjed ki, ha a férj után sem másként intézkedő végrendelet, örökösödési vagy házassági szerződés, sem leszármazó törvényes örökös nem maradt hátra; következésképen a férjnek joga van nejének özvegyi jogát a hagyatéki vagyon egy részére korlátozni; e korlátozás azonban csak addig terjedhetvén, h. ez által az özvegynek rangjához s a hagyatéki vagyonhoz mért lakásra és tartásra való igénye csorbát ne szenvedjen. (95. okt. 23. 5297-95.) 12805. Budapesti tábla: Nincs olyan hazai törv.. melynek alapján az özvegy nőtől az elhalt férj után maradt javaknak haszonélvezete mvonható azért volna, mert az özvegységében valamely férfival közös háztartást folytat, esetleg azzal ágyasságban él. vagy mert törvénytelen gyermeke született. (93. ápr. 17. 2450 93.) I280G. Curia: Felp. férjének apja néhai A. M. az ellenirathoz 2. a. mellékelt végrendeletében összes ingó s ingatlan vagyonának felét akként hagyta fiára A. V-ra. h. ennek elhalálozása után a vagyonokban A. G., illetve leszármazóit A. V. utóörököseiül rendelte. Az. h. most nevezett A. V-nak más vagyona nem volt, mint a mi apja végrendelete alapján rászállott, a peres felek közt nem vitás; minthogy azonban az utóörökös az örökhagyó végrendelete alapján, ;i saját és nem az előörökös jogán örökösödik, e vagyon nem képezi A. V-nek hagyatékát, hanem az. a most neve-