Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

358 ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. Törvényes viszonyból eredő jogokra sem tarthat igényt. Minthogy pedig felp. örökösödés, maga is beismerte, h. közte és elhalt férje között a házas együttHitvestársi élés még 1871., tehát a férj elhalálozását megelőzően már 21 öröklés. évvel teljesen mszakadt; Ü. P.. N. P. és K. L. tanuk vallomásával pedig bizonyittatott, h. felp. férje elhagyása után K. Mihálylyal, majd ennek fiával vadházasságban élt s ekként a köteles hitvestársi hűséget is mszegte, sőt K. Lajos vallomása szerint felhívás után is férjéhez vissza nem tért, az pedig, h. eme tényeit elhalt férje mbocsátotta volna, nem bizonyittatott: ugyanaz magát elhunyt férjével szemben méltatlanná tevén, az a házassági jogviszonyból eredő hitvestársi öröklésre igényt nem tarthat. Ez okokból az alsóbiróságok Ítéleteit, a melyekkel hitvestársi öröklési joga a szerzeményi javakra megitéltetett, mváltoztatni s felp.-t keresetével elutasítani kellett, (96. okt. 15. 4484/96. P. XXXIII. 8.) 12802. Curia : Mindkét alsóbb biróság Ítélete mváltoztattatik és kimondatik, h. a néhai Laubtner István hagyatékához leltározott ingatlanokra vonatkozólag a néhai Laubtner István után maradt írásbeli magánvégrendelet mellőzésével törvényes örökli'snek van helye s egyszersmind utasittatik az elsőbiróság, h. a kereseti és viszonkereseti kérelmek felett a fentebbi kijelentésnek mfelelően hozzon határozatot, illetve az érdemi határozás czéljából netán szükségesnek mutatkozó további intézkedéseket tegye uteg. Indokok: Általános szabály, h. minden peres ügy rendszerint azon a jogalapon bírálandó el, melyet felek a biró elé terjesztenek. E szabályra figyelemmel, a néhai Laubtner István hagyatékához leltározott ingatlanok tekintetében jelen perben keresetileg és viszonkeresetileg érvényesített követelések is a felek által felhozott jogalapon birálandók el. Minthogy pedig a felek követeléseiket a törvényes öröklési rendre, illetve a közszerzemény megállapítását tárgyazó jogszabályra fektették és néhai Laubtner István végrendeletére a per során még csak nem is hirntkoztak, nyilvánvalóan a felek kérelmén túlterjeszkedtek az alsóbiróságok akkor, mikor a fenforgó vitáskérdéseket nem a felhozott jogalavon, hanem a felek által nem is említett végrendelet szerint bírálták el, miért is az alsóbiróságok Ítéletének mváltoztatásával kimondandó volt, h. a jelen per, a végrendelettől eltekintve, a törvényes öröklés rendje szerint bírálandó el és pedig annál inkább, mivel az a körülmény, h. néhai Laubtner István végrendeletének mtámadása czáljából alp.-ek a pert a hagyatéki eljárás során történt perre utasittatásuk daczára sem indították meg és hogy felp. a hagyatéki eljárás menetén a végrendelethez ragaszkodott, a végrendelet szerinti öröklés megállapítására indokul nem szolgálhat, mivel a szóban forgó végrendelet csakis a peres felekre terjed ki és így felp. nincs elzárva attól, h. azt a végrendeletett melyet alp.-ek a hagyatéki eljárás során mellőzni kívánlak és melyet e