Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

356 ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. Törvényes sincs semmi alapja arra nézve, h. az örökhagyó által Sz. A­Örökö8ödé8. kifogástalan tanú vallomása szerint nem is az alp.-nak. hanem Betudás, férje B. M. mészáros üzletébe adott 475 frtnak alperes örök­részébe való betudását követelje. (94. jan. 9. 238/93.) 12797. Curia: Az örökhagyók hagyatéki ügyében megtartott hagyatéki tárgyaláskor az öröklésre hivatottak és ezek között a peres felek egyértelmüleg megállapították azt, h. néhai Sz. J.. hagyatéki vagyonában hitvestársi és törvényes örökösödésnek lévén helye, a vagyonnak jogi minősége szerint a szalóczi 112. sz. a. telekjegyzőkönyvben A. I. 1—13. s. sz. a. foglalt ingatlano­kat, valamint a 4. sz. telekjvben foglalt ingatlan jutalékot, mint ági vagyont az oldalági rokonok, vagyis az alp.-ek kapják ; mig a többi vagyont, mint az örökhagyónak szerzeményét, a tar­tozásokkal terhelten, az örökhagyónak özvegye kapja, illetve­miután ez is elhalt, ez a vagyon törvényes oldalági örököseinek, a felp.-nek jusson. Ez az egyezség tehát a törvényben mhatározott örökösödés rendje szerint, a vagyonnak jogi természetére alapí­tottan létesülvén : az alapon tartottak és tartanak felp.-ek igényt ahhoz a vagyonhoz, a mely az örökhagyónak szerzeményi I vagyona volt. Ha tehát bebizonyittatik, h. az osztályegyezség megálla­pításakor az alp.-eknek,mint ági örökösöknek, kifejezetten mint ági vagyon,, olyan vagyon engedtetetett át, a mely tényleg az örökhagyónak nem ági, hanem szerzeményi vagyona volt, s így a kimondott irányelv szerint őket az meg nem illette, ez esetben mindaddig jogszerűen vélelmezendő az h. az örökösök és különösen a felp.-ek az ekként átengedett vagyon jogi minősége tekintetében tévedésben voltak, mig ennek ellenkezője kimutatva nincs. A dolgok ilyen állásában nem szenved kétséget, h. az alp.-ek tartoznak bizonyítani azt az állitásukat, h. a felp.-nek tudomásuk volt arról, h. az alp.-eknek átengedett vagyonban szerzeményi vagyon is van ; illetve azt az állításukat, h. felp.-ek az egyezség­megértelmezése után oda nyilatkoztak volna, h. „mivel alp.-ek nekik az örökölt ági erdőrészeket átengedték, felp.-ek viszont lemondanak a belsőségi szerzeményi vagyonrészekről." (96. okt. 29. 558/96. J. K. 96. 52.) Hitvestársi 12898. Curia: A felp. és az örökhagyó között fenállott házassági öröklés. kötelék felbontása iránti perre vonatkozó s a jelen perhez csatolt iratokból kitűnik, h. a felp. által, ki az örökhagyóval az 1885­kelt egybe, de már az 1887. az örökhagyótól különvált, az 1888­megindított kereset folytán, a felp. és az örökhagyó között fen­állott házassági kötelék az elsőbiróságnak 6281/88. sz. Ítéletével előbb ideiglenesen, majd felp.-nek a 9341/88. sz. kérvényében előterjesztett kérelme folytán az elsőbiróságnak 10538/88. sz­Ítéletével végleg is felbontatott. A végleges felbontást kimondó jel­zett Ítélet a felsőbíróság által meg nem változtatott, az a körülmémj

Next

/
Thumbnails
Contents