Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

278 CSALÁDI JOG. Házassági jog. 12637. Curia : Midőn a házasság az 1894: XXXI. t. cz. haHázasságvédö tályba lépte előtt az egyik házas félre nézve jogérvényesen már kirendelése az felbontatott, mszünt annak lehetősége, h. az a másik félre nézve 1894: XXXI. az idézett törv. alapján fentartassék; ha tehát az utóbbi az egyolt. cz. életbelép- ^a\uan felbontó Ítélet hatályának kiterjesztését szorgalmazza s a felekkel te előtt megm-a házasságból származott gyermekek, avagy saját érdekükben tárgyalás ditott ügyben. £arja^ nem for0g fenn törvényes ok arra nézve, h. házasságvédö rendeltessék, avagy h. az előző perben kirendelt házasságvédő, a kinek hivatásszerű működése egyébként is az előző per befejeztével végképen mszünt, a tárgyalásra szintén megidéztessék s a felek annak díjszabásával terheltessenek; minthogy azonban a peres felek az elsőfokú ítélet ellen felebbezéssel nem éltek: a másodbiróság Ítélete annyiban hivatalból nem volt mváltoztatható, amennyiben azzal az elsőfokú Ítéletnek az a rendelkezése is hhagyatott, mely a házasságvédő dij a zasara vonatkozik. Egyébként a másodbiróság Ítéletét az abban felhívott indokok alapján kellett hhagyni. (96. jun. 10. 3616/96.) Meg nem jc- 12638. Curia : Habár oly esetben midőn a házasság az 1891: lenés bontó XXXI. t. cz. hatályba lépése előtt csak az egyik félre nézve bonperben. tátott fel, a másik fél az idézett t. cz. 142. §-a alapján kérheti, h. a felbontó Ítélet hatálya reá is kiterjesztessék, s ily esetben a feleknek, a vagyonjogi és gyermektartási kérdésekre nézve történt mhallgatása után, a felbontó Ítélet hatálya a másik félre is kiterjesztendő, tekintve mégis, h. a törvénykezési rendtartás általános szabályai szerint a kereset érdeme felp. javára az esetben el nem dönthető, ha felp. a kereset folytán kitűzött tárgyalásra — törvényszerű idéztetése daczára meg nem jelent; tekintve továbbá, h. az idézett törv. az iránt külön nem rendelkezik, h. a felbontó Ítélet hatályának kiterjesztésére irányuló kereset folytán az eljárás hivatalból akkor is folytatandó, ha felp. a tárgyalásra meg nem jelent, tekintve végre, h. a házasság felbontását tárgyazó perek jogi természetéből származtatható okok arra nézve fenn nem forognak, h. ily keresetek eldöntésénél az általános szabályoktól eltérő eljárás iránt uj gyakorlat keletkezzék, az 1895. nov. 7-én felvett jegyzőkönyvből pedig az tűnik ki, h. erre a tárgyalásra sem a felp. sem annak képviselője, az utóbbinak törvényes idéztetése daczára, meg nem jelent s igy az elsőfokú biróságok lényeges eljárási szabályt sértettek meg azzal, h. a kereset folytán az ügyet a felp. javára érdemileg eldöntötte, az 1881: LIX. t. cz. 39. §-a a) pontja alapján mindkét alsóbiróság ítéletét hivatalból msemmisiteni s a kereset irattárba helyezését elrendelni kellett. (96. máj. 19. 447/96.) 12639. Curia: Az 1894: XXXI. t. cz. 13. §-a szerint az ezen törvény hatályba lépte előtt kötött házasságok a korábbi jogsza-